1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Turi Béla

389 1934 január 1-én mint politikai főmunkatárs, a Budapesti Hirlap kötelékébe lépett és azóta is itt fejti ki publicisztikai tevékenységét. A politikai élettel való közvelen kapcsolata másfél évtized óta fennáll, s mint a Parlamenti Tudósítók Szindikátusának tagja, állandó látogatója volt az országgyűlésnek. A szorosan vett politikai hirlapírás melett szociálpolitikai, agrárszociális, társadalmi, közlekedési, idegenforgalmi kérdésekkel foglalkozik. Külföldi tanulmányútjai során bejárta egész Európát. Sok irodalmi, társadalmi és sportegyesület vezetőségében foglal helyet. Turi Béla (Esztergom, Keresztény Gazdasági Párt) 1875-ben született Esztergomban, Prelátus, esztergomi kanonok. A Szent István Társulat alelnöke. Középiskolái elvégzése után a budapesti egyetemen a hittudományi szakot hallgatta. 1898-ban szentelték pappá s négy éven át Nagyszombaton volt gimnáziumi tanár. Ekkor a Néppárt lapjának, az Alkotmánynak szerkesztőségébe hívták meg, annak politikai cikkírója, majd 1906-tól 1919-ig, a kommunizmus kitöréséig, felelős szerkesztője volt. Tanulmányútjai során Európa minden "államában, továbbá az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Kanadában is megfordult. 1919-től 1924-ig a Nemzeti Újság felelős szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1924-ben esztergomi kanonokká nevezték kii. Az Országos Pázmány Péter Egyesületnek hosszabb időn át alelnöke volt, ezidoszeririt pedig díszelnöke. A Szénit István Akadémia rendes tagja és sok katolikus egyesület választmányi tagja. Az első nemzetgyűlésbe az alsóiendvai választókerület küldötte be a Keresztény Nemzeti Egyesülés programjával. Az 1920. I. törvénycikk, valamint sok más közjogi természetű javaslat előadója volt. A második nemzetgyűlésre 1929 júliusában, az öttevényi kerületben választották meg időközi választáson, a Keresztény Gazdasági és Szociális párt programjával. Az 1927. évi országgyűlésen is régi kerületét képviselte és tekintélyes szerepet töltött be nemcsak mint több javaslat előadója, hanem mint pártjának egyik vezető tagja is. Sok figyelemreméltó beszédet mondott. Az 1981. évi országgyűlésen is az öttevényi kerületet képviselte a Keresztény Gazdasági Párt programjával. Nagy publicisztikai munkásságra tekint vissza, de számos nagyobb önálló munkája is megjelent. Ezek a (következők: „1848. XX. törvénycikk", „Elrendeli-e az 1848. III. törvénycikk a parlamenti kormányt?", „A háború belülről nézve", „Széchenyi nagy magyar szatírája", „Az ifjú Széchenyi", „Kossuth—Andrássy probléma". Több, mint 30 éves újságírói és publicisztikai munkássága során nagyon sok vezércikket, tanuJmányt, történelmi és kritikai tárcát írt a napilapokban, folyóiratokban és szaklapokban.