1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Megay Meissner Károly
323 lásig, amikor nyugalomba ment és visszavonult gazdálkodni. Belekapcsolódott az ellenforradalmi mozgalmakba és 1919 szeptemberében Siófokról mint katonai attasé a berlini (magyar 'követséghez került. Több, mint egy évet töltött Németországban, ezalatt alaposan megismerkedett a német politikai viszonyokkal és felvette a kapcsolatokat a nemét ellenforradalmi körökkel is. Visszatérve gazdasági tanulmányoknak szentelte minden i-dejét, de régi németországi baráti kapcsolatait is ápolta. Nagy feltűnést keltett, amdkor^ömbös^G^ujajniniszterel nökkel, akihez régi barát i szálak_fűzik, 1933-ban Né metország ba, r epült Hitler kancellár meglátogatásaira. Tagja volt a múlt országgyűlésnek is. Időközi választáson a csengeri kerület választotta meg és most ismét régi kerülete a Nemzeti Egység programjával küldötte az országgyűlésbe. Az Országos Mezőgazdasági Karmaira elnökválasztó közgyűlésén 1934-ben először csak mégy szavazattal maradt kisebbségben Hoyos Miksa gróf lelépő elnökkel szemben, de a szabálytalanul összehívott közgyűlés választását a földművelésügyi miniszter megsemmisítette és az új választáson Mecsér András ellenjelölt nélkül került 'az ország hivatalos mezőgazdasági érdekképviseletének élére. Elnöki székfoglaló beszédét általános tetszés fogadta és nagy reményeket fűznek működéséhez. Megay Meissner Károly (Nádudvar, Nemzeti Egység Pártja) 1902-ben született Segesvárott. Római katolikus, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára. A középiskolát az aradi minoriták gimnáziumában végezte. Az oláh betörés alkalmával önként jelentkezett katonai szolgálatra s résztvett a Nyugatmagyarország felszabadításáért vívott harcokban is. Jóllehet sorkatonai szolgálatot nem teljesített, bátor magatartásáért a kormányzó a háborús emlékérmet adományozta neki. A magyaróvári gazdasági akadémián oklevelet szerzett s gyakorlati gazdasági ismereteit több nevesebb gazdaságban szerezte meg. Mint akadémiai hallgató „A többtermelés" című mezőgazdasági szaklapot szerkesztette. Az akadémia elvégzése után három éven át a mezőhegyesi állami ménesbirtokon teljesített szolgálatot, 1925-ben pedig megválasztották a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkárává. Az egyetemes gazdaérdekeken kívül különösen a tiszántúli mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott s élénk munkásságot fejtett ki a különböző külkereskedelmi bizottságokban. Gazdasági és külkereskedelmi vonatkozású javaslatai közül többet alkalmaztak a gyakorlati életben. 21*
