1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Marschall Ferenc

317 fekvő községe kulturális és gazdasági továbbfejlődésének alapjait. A világháborúban mint tartalékos főhadnagy teljesített szolgálatot, később századparancsnok volt és több kitüntetést szerzett. A pilseni tüzérségi löveggyár felrobbantásánál tanúsított önfeláldozó működéséért a prágai hadtestparanesnokság dicsérő elismerésében részesült. A kommün alatt példaadó magaviseletével megakadályozta a rombolást és fontos szerepet játszott az ellenforradalomban is. Vitézzé avatása folyamatban van. A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal kétízben is elismerő oklevéllel tüntette ki. Dr Marschall Ferenc (Jánoshalma, Nemzeti Egység Pártja) 1887-ben született Temesvárott. Római katolikus, földmüvelésügyi államtitkár. A temesvári piaristák kollégiumában végezte középiskoláit, majd a budapesti egyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Hosszabb időt töltött Németországban, ahol mezőgazdasági stúdiumokkal foglalkozott. Már egyetemi évei alatt a magyar falu intézményes felkarolását tűzte ki céljául, amikor részt vett az e programmot valló Országos Széchenyi Szövetség alapításában, amelynek később elnöke is lett. Tanulmányainak befejezése után a magyar mezőgazdaság akkor egyik legjelentékenyebb érdekképviseleti szervének, a Magyar Gazdaszövetségnek kötelékébe lépett, itt szorosabb kapcsolatba került a háborúelőtti nagy agrármozgalmak vezéreivel s 1919-ig tevékenyen részt vett a gazdatársadalmi és szövetkezeti szervezkedés munkájában. Az agrár-publicisztikának már ebben az időben is szorgalmas munkása volt. Szakirányú tevékenységével felkeltette az akkori földművelésügyi miniszternek, Serényi Béla grófnak figyelmét, akinek meghívására 1911-ben a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett. Harctéri szolgálata után csak 1917-ben vehette fel újra agrárirányú tevékenységét, amikor különösen az egyre nehezebbé váló termelés és közélelmezés biztosításánál jutott jelentékenyebb szerephez. 1920-ban a Faluszövetség igazgatójává választotta meg, 1923-ban pedig, a törvényes mezőgazdasági érdekképviselet megalkotásakor, az Országos Mezőgazdasági Kamarához hívták meg. Az itt eltöltött tíz esztendő agrárpolitikai munkásságának legtermékenyebb időszaka, anielyben alig volt a mezőgazdaságot érintő olyan kérdés, amelynek kialakításánál és megoldásánál közre ne működött volna. A képviselőházban 1922 óta a jánoshalmai kerületet képviseli, amelynek madatumát most is több mint 5000 szavazattöbbséggel nyerte el. A földművelésügyi tárca költségvetésének és törvényjavaslatainak tíz éven át állandó előadója volt és úgy ebben a minőségben,