1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Horváth Ferenc - Dr. Horváth Zoltán

285 1890-ben született Lövőn, kisgazda-csa­ládból. Római katolikus, késgyáros. A közép­iskola elvégzése után a budapesti egyetemen hallgatott jogot és 1913-ban avatták államtu­dományi doktorrá. Állami szolgálatba lépett s pályáját 1914-ben mint segédfogalmazó a leg­főbb állami számvevőszéknél kezdte meg. Gyor­san haladt előre, 1915-ben fogalmazó, 1917­ben segédtitkár lett. Egész számszéki műkö­dése idején dr Strausz István, a későbbi elnök személyi titkára volt. A közgazdaság elméleti és gyakorlati kérdé­sei azonban jobban érdekelték, mint hivatala szárazabb munkaköre s így szolgálati idejének fenntartása mellett, 1926-ban megvált hivatalától s átvette családi vállalatuknak, a Grill Mihály Utóda budapesti cégnek vezetését. Vállalata vezetése alatt virágzásnak indult. Szülőfalujában, Lövőn, 1924-ben 25 munkással késgyárat létesített, amely ma száz munkást és alkalmazottat foglalkoztat és szakmájában az elsők közé tartozik. Dr Horváth Zoltán (Kiskunfélegyháza, Független Kisgazdapárt) 1880-ban született Újvidéken. Római kato­likus, ügyvéd. A középiskolát Újvidéken és Budapesten végezte, jogi és államtudományi doktorrá a Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták. Egyetemi évei alatt az ifjúság egyik vezére volt. Ügyvédi oklevelét 1906-ban Buda­pesten szerezte meg és utána Kiskunfélegyhá­zán nyitott ügyvédi irodát s a város közéleté­ben kezdettől tevékeny szerepet vitt. 1908-tól négy éven át tiszteletbeli tanácsnoka volt a városnak, 1908-tól tagja a képviselőtestületnek, 1909 óta pedig Pest vármegye törvényhatósági bizottságának is. 1914-ben az első mozgósításkor bevonult. Előbb a déli harctéren mint népfelkelő főhadnagy teljesített szolgálatot, azután Szegeden mint főhadnagy és századoshadbíró működött 1918 májusáig. Ekkor mint Pest vármegye tisztifőügyészét, közérdekből felmentették s a várme­gyében előfordult nagyobb fegyelmi vizsgálatok lefolytatásával bízták meg. A forradalom idején mint a kiskunfélegyházai nemzeti tanács elnöke, megőrizte a lakosság személyi és vagyonbiztonsá­gát. A bolsevizmus alatt túszként hurcolták el. Az országos politi­kai életbe már korán bekapcsolódott. 1910 óta többízben volt kép­viselőjelölt. 1922-ben választotta meg a kiskunfélegyházi kerület Dr Horváth Ferenc (Lövő, Független Kisgazdapárt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom