1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Holitscher Károly - Dr. Hóman Bálint

283 cikke jelent meg s egyik alapítója és elnöke volt a gróf Bethlen Ist­ván és (Szekfű Gyula irányítása és szerkesztése mellett megjelenő modern magyar revüt kiadó Magyar Szemle Társaságnak, de a poli­tikai életbe aktíve sohasem elegyedett, míg Gömbös Gyula, akinek legbizalmasabb barátai közé tartozik, 1932 őszén kormányába meg nem hívta. Az országgyűlésben Székesfehérvár mandátumával foglalt helyet. Az 1933. évi általános választáson régi kerületében egyhangú mandátumot kapott. Mint miniszter a nehéz állampénzügyi helyzet­ben nem folytathatta gróf Klebelsberg Kunónak külső alkotásokban gazdag építő munkáját. Mint a tudományos rendszerezés és a kultu­rális szervezés kipróbált munkása annál mélyebben merült el a köz­nevelésügy belső szervezésének és újjáalakításának időszerű prob­lémáiba. Miniszteri működésének súlypontja a köznevelésügy kor­szerű átszervezése s a nemzetnevelés egységének, az egészséges nem­zeti közszellem kialakításának biztosítása. Legjelentősebb alkotása eddig a közoktatásügyi igazgatásról szóló törvény, amelyet a tör­vényhozás mindkét házában osztatlan elismeréssel fogadtak s amely a közoktatásügy igazgatását a minisztériumtól a legalsó népiskolai intézményekig s az egész nevelés és tanulmányi felügyeletet is új elv­szerű alapokra helyezi. E törvényjavaslattal szorosan összefügg az egyes iskolafajok tanulmányi rendjének és belső szervezetének folya­matban levő átalakítása. A középiskoláról 1934-ben alkotott új tör­vénye megszünteti a tudományos pályára előkészítő középiskolák szét­ágazó tanulmányi rendjét és a latin műveltségen alapuló gimnáziumi gondolatnak szerez érvényt. A törvény nyomán készült új tantervvel és tankönyvrevízióval a nemzetnevelés eminens szempontjainak kívánt érvényt szerezni. A gimnázium mellett fennálló gyakorlati irányú középfokú iskolákban nagyobb hangsúlyhoz juttatta az ország jelle­gének .megfelelő mezőgazdasági alapismeretek oktatását és emellett mind ezekben az iskolákban, mind a gimnáziumban a modern nyel­vekre s közöttük az eddiginél sokkal tágabb keretben tanítandó olasz nyelvre helyeződik nagy súly. A felsőoktatás terén új és eredeti elgon­dolása volt a valamennyi gazdasági és műszaki irányú főiskolák egybevonásával létesített József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új szervezete. Űj alapokra helyezte az ország múzeumainak és könyvtárainak fejlődését. Nagy súlyt helyezett a nemzet kulturá­lis kapcsolatainak kiépítésére és nagy érdemeket szerzett az olasz­magyar, osztrák-magyar és lengyel-magyar barátság elmélyítésében s mind a három nemzettel kulturális egyezményt kötött. Olaszországi útja alkalmából az olasz-magyar kulturális barátság elmélyítése terén szerzett érdemeiért az ősi bolognai egyetem díszdoktorává is avatta. Munkásságának elismeréséül magas kitüntetésekben részesült. Tulaj­donosa az I. és a II. osztályú magyar érdemkeresztnek, a Corvin­láncnak, az osztrák köztársaság nagy arany díszjelvényének a szala­gon, az Észt Vöröskereszt I. osztályú díszjelvényének a csillaggal, a pápai nagy Szent Gergely-rendnek és az olasz Korona-rend nagy­keresztjének. Igazgatósági tagja a Magyar Tudományos Akadémia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom