1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Holitscher Károly - Dr. Hóman Bálint

281 téren szerzett súlyos betegségéből felépülve, a közös hadügyminisztériumban kapott beosztást, majd a heimburgi katonai műszaki akadémián volt kiképző tanár. A háború után nyugdíjazását kérte s azóta gazdálkodással foglalkozik. A közgazdasági egyetem mezőgazdasági fakultásán öt félévet hallgatott. A forradalmak után egyre élénkebben vett részt a közéletben. A kormányzó 1931-ben gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Holitscher Károly (Zirc, Nemzeti Egység Pártja) 1878-ban született Budapesten. Római katolikus, földbirtokos. Tanulmányait a Saale melletti Halléban végezte a gazdasági akadémián, azután birtokára ment gazdálkodni. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, tagja a kisgyűlésnek. A megye életében tevékeny szerepet visz. 1910ben a zirci kerület munkapárti programmal képviselőjévé választotta, a háború alatt pedig Veszprém vármegye élelmezési kormánybiztosa volt. Elnöke a Veszprémmegyei Gazdasági Egyesületnek, a Zircvidéki Takarékpénztárnak, alelnöke a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának, a Felsődunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek, tagja az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmányának. A kormányzó 1923-ban érdemeinek elismeréséül gazdasági főtanácsossá nevezte ki. 1931-ben egységespárti programmal választotta meg a zirci kerület, amely most a hivatalos jelölttel szemben küldötte az országgyűlésbe. Dr Hóman Bálint (Székesfehérvár, Nemzeti Egység Pártja) 1885~ben született Budapesten. Római katolikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte és 1908-ban avatták bölcsészettudományi doktorrá. Hivatali pályáját a budapesti Egyetemi Könyvtárban kezdte meg, ahol 1903-tól, legutóbb mint a kézirata és levéltári osztály vezetője 1922-ig működött. Ekkor az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójává nevezték ki, 1923-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lett s ezt az állását miniszterré történt kinevezéséig töltötte be. A Pázmány Péter Tudományegyetem 1916-ban magántanárrá habilitálta, 1922-ben a középkori magyar történeti tanszékre helyettes, 1925-ben pedig nyilvános rendes tanárrá hívta meg. Tanszékét 1929-ig tartotta meg s egyetemi tanári munkásságával a fiatal magyar történészek egész