1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gergelyffy András - vitéz Gömbös Gyula

264 gyűlési választások előtt Bethlennel, Nagyatádi Szabó Istvánnal és Klebelsberg gróffal együtt résztvett az egységespárt megalapításá­ban. Mint a párt ügyvezető alelnöke irányította a választásokat. A törökszentmiklósi kerület kettéosztása után az új abádszalóki választókerület, régi választókerületének egyik része küldte be a 'második nemzetgyűlésbe. A választásokkal kapcsolatos kormány­rekonstrukció idején Bethlen belügyi államtitkárnak szemelte ki, de a legitimisták tiltakozására Gömbös elhárította magától ezt a tiszt­séget, nehogy megnehezítse a kormány helyzetét. Ehelyett mint az egységespárt alelnöke a párt továbbszervezésén fáradozott. A föld­reform végrehajtása során támadt politikai elégedetlenség, valamint a kormány pénzügyi politikájával szemben kialakult felfogása azon­ban egyre inkább eltávolította őt a párt hivatalos, úgynevezett közép­utas politikájától. Különösen a koronarontók ellen sürgetett erélyes rendszabályokat és a bankoknak juttatott valorizálatlan állami hite­leket hibáztatta. Felfogása miatt előbb lemondott ügyvezető alelnöki tisztségéről és várakozó állásponton maradt. 1923 augusztusában azután kilépett az egységespártból hat hívével együtt s a hozzácsat­lakozó néhány pártonkívüli keresztény ellenzéki képviselővel megala­pította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) Pártot, intran­zingens jobboldali, agrár- és szabadkirályválasztó programmal. Az ellenzéken különösen a szanálási törvényjavaslatok tárgyalásakor intézett támadásokat pártjával a kormány ellen s a költségvetések és az indemnitások vitáiban a kormánynak a baloldali radikalizmussal szemben tanúsított kíméletes eljárását ostorozta. Az Eskütt-ügy kapcsán keletkezett parlamenti botrányban, majd később a frankügy kavarodásaiban a kormány mellé állott, amiért sok támadás érte a bal­oldalról. Többízben erélyesen síkraszállott a numerus clausus védel­mében. Felszólalásai mindenkor nagy figyelmet keltettek és bár párt 1 janak tagjai nem egyszer személyeskedésbe hajló beszédekkel ostro­molták a kormányt, ő maga mindig megőrizte elvi álláspontját. Csaknem .minden jobboldali szervezetben vezető szerepet játszott. Az 1926. évi téli választáson ugyancsak az abádszalóki kerület küldötte be egyhangúan, a fajvédő program alapján. A fajvédőpárt 1928-ban Gömbös indítványára beolvadt az egységespártba, hogy az összes nemzeti erők egyesíttessenek. Gömbös ekkor nyilt levelet intézett a fajvédőpárt tagjaihoz és megállapította, hogy a beolvadás nem az elvfeladás, hanem a reálpolitika jegyében történik. Megállapította a nyilt levél, hogy a kormány jórészt megvalósította azt a progra­mot, amelyet a fajvédőpárt is magáénak vallott, „a mindenáron való ellenzékieskedést pedig — így szólt nyilt levél —, mint a magyar élet rákfenéjét, lelkiismeretünk szavára hallgatva, mellőzni kívántuk". 1928 szeptemberében a kormányzó honvédelmi államtit­kárnak nevezte ki és több, mint egy esztendeig működött ebben a minőségben. 1929 október 10-én, Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter lemondása után, a kormányzó honvédelmi miniszterré nevezte ki és vaskézzel kezdte meg a minisztérium kebelében egyes visszásságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom