1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gergelyffy András - vitéz Gömbös Gyula

264 gyűlési választások előtt Bethlennel, Nagyatádi Szabó Istvánnal és Klebelsberg gróffal együtt résztvett az egységespárt megalapításában. Mint a párt ügyvezető alelnöke irányította a választásokat. A törökszentmiklósi kerület kettéosztása után az új abádszalóki választókerület, régi választókerületének egyik része küldte be a 'második nemzetgyűlésbe. A választásokkal kapcsolatos kormányrekonstrukció idején Bethlen belügyi államtitkárnak szemelte ki, de a legitimisták tiltakozására Gömbös elhárította magától ezt a tisztséget, nehogy megnehezítse a kormány helyzetét. Ehelyett mint az egységespárt alelnöke a párt továbbszervezésén fáradozott. A földreform végrehajtása során támadt politikai elégedetlenség, valamint a kormány pénzügyi politikájával szemben kialakult felfogása azonban egyre inkább eltávolította őt a párt hivatalos, úgynevezett középutas politikájától. Különösen a koronarontók ellen sürgetett erélyes rendszabályokat és a bankoknak juttatott valorizálatlan állami hiteleket hibáztatta. Felfogása miatt előbb lemondott ügyvezető alelnöki tisztségéről és várakozó állásponton maradt. 1923 augusztusában azután kilépett az egységespártból hat hívével együtt s a hozzácsatlakozó néhány pártonkívüli keresztény ellenzéki képviselővel megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) Pártot, intranzingens jobboldali, agrár- és szabadkirályválasztó programmal. Az ellenzéken különösen a szanálási törvényjavaslatok tárgyalásakor intézett támadásokat pártjával a kormány ellen s a költségvetések és az indemnitások vitáiban a kormánynak a baloldali radikalizmussal szemben tanúsított kíméletes eljárását ostorozta. Az Eskütt-ügy kapcsán keletkezett parlamenti botrányban, majd később a frankügy kavarodásaiban a kormány mellé állott, amiért sok támadás érte a baloldalról. Többízben erélyesen síkraszállott a numerus clausus védelmében. Felszólalásai mindenkor nagy figyelmet keltettek és bár párt

1 janak tagjai nem egyszer személyeskedésbe hajló beszédekkel ostromolták a kormányt, ő maga mindig megőrizte elvi álláspontját. Csaknem .minden jobboldali szervezetben vezető szerepet játszott. Az 1926. évi téli választáson ugyancsak az abádszalóki kerület küldötte be egyhangúan, a fajvédő program alapján. A fajvédőpárt 1928-ban Gömbös indítványára beolvadt az egységespártba, hogy az összes nemzeti erők egyesíttessenek. Gömbös ekkor nyilt levelet intézett a fajvédőpárt tagjaihoz és megállapította, hogy a beolvadás nem az elvfeladás, hanem a reálpolitika jegyében történik. Megállapította a nyilt levél, hogy a kormány jórészt megvalósította azt a programot, amelyet a fajvédőpárt is magáénak vallott, „a mindenáron való ellenzékieskedést pedig — így szólt nyilt levél —, mint a magyar élet rákfenéjét, lelkiismeretünk szavára hallgatva, mellőzni kívántuk". 1928 szeptemberében a kormányzó honvédelmi államtitkárnak nevezte ki és több, mint egy esztendeig működött ebben a minőségben. 1929 október 10-én, Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter lemondása után, a kormányzó honvédelmi miniszterré nevezte ki és vaskézzel kezdte meg a minisztérium kebelében egyes visszásságok