1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Frierrich István

259 még ebben az évben haszonbéri szerződést kötött dr. Ostffy Lajos főispánnal és azóta annak birtokán gazdálkodik. Győr vármegye törvényhatósági bizottságában 1924 óta foglal helyet, Sopron vár­megye törvényhatóságába 1934-ben választották be s tagja a kis­gyűlésnek is. Friedrich István (Budapest I, keresztény ellenzék) 1883-ban született a pozsony megyei Malac­kán. Római katolikus, gyáros, volt miniszter­elnök. \A budapesti műegyetemen imémöki okle­velet szerzett és tanulmányai befejeztével egyik nagy berlini villamostársaság mérnöke, majd főmérnöke lett. Hazatérve 1908-ban gépjavító­műhelyt, majd gépgyárat alapított Mátyásföl­dön. 1912-ben belépett a függetlenségi és 48-as pártba. 1914-ben Károlyi Mihály gróffal Ameri­kában járt. A háború kitörésekor a franciák in­tenrálták, de Spanyolországon és Olaszországon át hazaszökött. A világháborúban mint tüzérfőhadnagy vett reszté Neve a Károlyi-for­radalom alatt lett ismertté. Károlyi Mihály gróf kormánya idejében hadügyi államtitkár lett. Mint ilyen, a s zociáldemokrata előretöréssel szemben megbízható zászíöaljak megszervezésén fáradozott, de ebben meggátolta a katona- és munkástanács/ A Tûggetlenségi part ketté­szakadásakor a konzervatívok pártjához csatlakozott és ugyanakkor lemondott államtitkári állásáról. A kamimün alatt minden ellenforra­dalmi szervezkedésben részt vett. A terroristák le is tartóztatták és a forradalmi törvényszék halálra ítélte, de sikerült megszöknie. Ekkor ösilléry Andrással, Pékár Gyulával és Exeky Károllyal megszer­vezte a „Fehér Ház" ellenforrada lmi szervezetet, amely 1919 augusz­tusában 'minisztertanács közben rajtaütött a Peidl-kormányon és bemondásra kényszerítette.\József főherceg kormányzó ekkor őt ne­vezte ki miniszterelnökké. À Budapestet megszálló román csapatok a legnagyobb akadályokat gördítették kormányzása elé és élete ellen is törtek, úgy hogy kénytelen volt az angol és amerikai missziók védelme alá . helyezkedni. A Clerk-féle tárgyalásokban részt vett ugyan, de a tárgyalások menete nem elégítette ki. A Huszár-féle koncentrációs kabinetben mégis elvállalta a hadügyi tárcát és jelen­tős része volt a nemzeti hadsereg megszervezésében. A Huszár­kormány távozásakor vált meg tárcájától. Az ő miniszterelnöksége alatt alakult meg a Keresztény Nemzeti Párt, melynek elnöke volt. Az 1920. évi nemzetgyűlési választásokat az ő választójogi rendelete szerint tartották meg. 1920 áprilisában ellenzékbe ment. Az ügyész­ség a Tisza^bűnperben vád alá helyezte, a bíróság azonban f elmen­17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom