1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Fellner Pál

256 per; Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt; Orosz pokol; Pétervár; A bolseviki világpropaganda módszerei, eszközei és eredményei;. Hat ló, negyven ember; Ezer ember asszony nélkül. A budapestkörnyéki kerület most negyedízben választotta meg az Egyesült Szabadelvű és Demokrata Ellenzék listavezetőjeként. Fellner Pál (Tata, Nemzeti Egység Pártja) r 1893-ban született Budapesten. Református, gyáros. A középiskolát a budapesti evangélikus főgimnáziumban végezte, utána a műegyetem hallgatója volt. A háború kitörésekor bevonult, az orosz és román fronton harcolt és több kitüntetésben részesült. A skandináv államok kivételével tanulmányúton járt egész Európában. A háborúból visszatérve, átvette a család vállalatának, a Leipziger-cágnek és a cég érdekkörébe tartozó ipari és mezőgazdasági vállalkozásoknak vezetését. A gazdasági életben igen jelentős munkásságot fejtett ki, különböző ipari és mezőgazdasági termelési ágak, a szesz-, cukor- és papíripar termelési és értékesítési viszonyainak megszervezésében nagy szerepe volt. Kerülete 1931-ben az egységespárt programmjával választotta meg és költségvetési beszédei, amelyekben főleg gazdasági kérdésekkel, a termelés és értékesítés előmozdításának lehetőségeivel foglalkozott, igen nagy érdeklődést keltettek. Mint a nagyipar képviselője mindig kiemelte az ipar és a mezőgazdaság, általában a különböző foglalkozási ágak között fennálló kölcsönhatást, valamint azt, hogy jó sorban levő mezőgazdaság nélkül az ipari termelés is elsorvadásra van ítélve. A Cobden-Szövetségben tartott előadásában a termelés állami irányításával mint szükséges rosszal, de a mai körülmények között nélkülözhetetlennel foglalkozott és kifejlesztését azon a határon belül jelölte meg, ahol az adott lehetőséghez mérten az egyéni kezdeményezésnek érvényesülés nyílik. A napipolitikától távoltartotta magát, a szakszerűség keretében munkálkodott publicisztikai téren is. A közgazdasági lapok és a napilapok igen sok cikkét közölték az elmúlt években. Sokat tett kerülete érdekében. Meghonosította a tatatóvárosi szabadtéri játékokokat, amelyek igen nagy sikert arattak s idegenforgalmi szempontból is jelentős eredménnyel jártak. Sokat fáradozott községeinek modernizálása, iskolák építése, általában a kerület kulturális fejlődése érdekében. Tagja Esztergom-Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának. Alelnöke a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének s tagja több nagy vállalat igazgatóságának.