1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Farkasfalvi Farkas Géza

254 Párt titkárságába hívták meg, ahol azóta, ma már mint a párt főtitkára, működik. 1922-ben Budapest III. kerületében jutott elő­ször mandátumhoz a párt listáján. Felszólalásaival gyakran támasztott nagy vihart a Házban, főként az emigráció likvidálását sürgette. A frankhamisítás vitájában az ellenzék vezérszónoka volt. Éles támadásokban részesült, amikor 1925 elején a házszabály­revízió miatt passzivitásba vonult szociáldemokrata párt nevében levelet írt az ,,Emberi Jogok Ligájához", amelyben vádat emelt a magyar kormány ellen. A szociáldemokraták bécsi döntőbírósága előtt, amely a magyarországi szociáldemokrata párt politikai maga­tartásával foglalkozott, ő képviselte a magyarországi szervezetet. A főváros déli kerületét 1926 óta mint országgyűlési képviselő kép­viseli. Elnöke a szociáldemokrata parlamenti frakció intézőbizott­ságának. A fővárosi politikai életben is szerepet játszik mint tör­vényhatósági bizottság tag. Farkasfalvi Farkas Géza (Szikszó, pártonkívüli) Farkasfalvi Farkas Géza 1874-ben szüle­tett Rimaszombaton. Református, földbirtokos, nyugalmazott huszárezredes, kamarás, a Johan­nita-rend lovagja. A Ludovika Akadémiát és a lovasiskolát Budapesten végezte el, majd a bécsi lovaglótanárképzőben és az udvari ma­gas spanyol iskolában folytatta tanulmányait. A világháborúban mint nyugalmazott kapitány, önként szolgálatra jelentkezett/ az orosz harc­téren szolgált s vitéz magatartásáért legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült. A háború idején őrnaggyá, majd al­ezredessé lépett elő. Hosszabb tanulmányút során bejárta a nyugat­európai államokat, volt Oroszországban és Algírban is. Abaúj-Torna vármegye közéletében régóta tevékeny szerepet visz. Tagja a tör­vényhatósági bizottságnak, elnöke a lótenyésztési bizottságnak, ügy­vezető-elnöke a Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovas Egyletnek. Egy­háza életében is jelentős szerepe van. Főgondnoka a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek és a sárospataki főiskolának. A poli­tikai életbe 1926-ban kapcsolódott be, amikor a szikszói kerület első­ízben választotta meg egyhangúlag képviselőjének. A képviselőház­ban elsősorban mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Megszer­vezte a képviselők agrárblokkját, amelynek a mezőgazdasági lakos­ság érdekében hozott javaslatait a kormány részben már meg is valósította, részben programmjába vette. Mint az agrárblokk elnöke, mindig lelkes szószólója volt a gazdatársadalom érdekeinek. Egyike volt azoknak, akik állandóan sürgették az összeférhetetlenség kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom