1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Éber Antal

251 húsz napra kitiltották az ülésekről. Régi kerületében azóta is minden alkalommal megválasztották, a Háznak ima is jegyzője. A szociáldemokratapárt népszerű és egyik legtevékenyebb képviselője, közbeszólásaival az utóbbi években sok derűt keltett, de sokszor meg is zavarta a tanácskozás nyugalmát. Dr Éber Antal (Nyíregyháza, pártonkívüli) 1872-ben született Budapesten. Római katolikus, udvari tanácsos, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A középiskolát s jogi tanulmányait Budapesten végezte. Német, francia, angol és olasz nyelven beszél, bejárta egész Európát. A magyar pénzügyi és gazdasági élet egyik vezető egyénisége. Pályáját a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál kezdte meg, ahonnan 1899-ben a Magyar Agrárés Járadék Bankhoz került át. Mint a jelzálogkölcsön és jogi osztály főnöke, 1902-ig működött itt s közben megszerezte az ügyvédi oklevelet is. Ekkor kilépett a bank szolgálatából és egyideig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1904-ben a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank vezérigazgatója lett. Tevékeny része volt az önálló magyar jegybank létesítésére irányuló mozgalomban. 1917-ben, amikor megvalósította a Magyar Telepítő és Parcellázó Banknak az Agrár- és Járadékbankkal való egyesülését, az egyesült intézeteknek vezérigazgatója lett. Az intézet 1920-ban beolvadt a Magyar-Olasz Bankba a ekkor mint vezérigazgató, ennek élére került. 1930-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara erős választási küzdelem után őt emelte az elnöki székbe. Széleskörű irodalmi munkásságra tekint vissza. Főszerkesztője volt a Magyar Közgazdaság című folyóiratnak s igen sok gazdasági és pénzügyi vonatkozású cikke jelent és jelenik meg a Közgazdasági Szemlében, a napilapokban és szaklapokban. Gazdaságpolitikai felfogása „A magyar nemzeti tőke alakulása 1924—29-ben" című munkájában jut legerősebben kifejezésre. A politikai életbe 1906-ban kapcsolódott be, amikor a marosludasi kerület függetlenségi programmal választotta meg. 1920-tól mint törvényhatósági bizottsági tag a főváros közéletében is jelentős szerepet tölt be. Az 1931—1935. évi országgyűlésben Nyíregyháza egyhangú mandátumával foglalt helyet. Egységespárti programmal választották meg. A gazdasági válság leküzdésére irányuló munkában a kormány oldalán erősen kivette részét, de 1931 szeptemberében, miután nem értett egyet a válság leküzdésére életbe léptetett kormányintézkedésekkel, kilépett a pártból s lemondott a 33-as országos bizottságban viselt tagságáról is. A költségvetési viták során s más alkalmakkor is sok, erősen ellenzéki beszé-