1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Serédi Jusztinián

26 galma és nyelvtehetsége tették megbecsültté pályatársai között, hanem szeretetreméltó egyénisége is. Több nyelven beszél. A teológiai doktorátus megszerzése után hazatért Pannonbalmára s itt Kohl Medárd püspök 1908 július 14-én áldozópappá szentelte. Gasparri bíbornok, aki az egyházjogot kodifikáló pápai bizottság elnöke volt, Serédit elkérte Fehér Ipoly főapáttói s így Serédi 1908 őszén visszament Rómába. A pápa hamarosan kinevezte a bizottság consultorává. Ettől az időtől iminden idejét és munkásságát az egyházjog kodifikálásának szentelte és nemsokára már egyházjogot adott elő a Szent Anselmegy etemen. Gasparri bíboros igen megszerette, gyakran kereste fel az Aventinuson szerény cellájában. Amikor a világháború kitört s később Olaszország is a monarchia ellen fordult, Serédi Jusztinián a Vatikán területén folytatta munkáját s az a szeretet és becsülés, amelyet Gasparri biboros a fiatal magyar tudós iránt érzett, benső barátsággá mélyült. Gasparri bíboros harmadfél éven át látta vendégül atyai jóbarátként Serédit. 1918-ra elkészült a codex s ekkor Serédi a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Bevonult katonai lelkészi szolgálatra. Az esztergomi kenyérmezői fogolytáborban érte az összeomlás, ekkor visszatért Pannonhalmára, majd nem sokkal később Rómába utazott, ahol a bencés kongregáció gyűlésén a magyar rendet képviselte. Megírta a magyar Szent Benedek-rend statútumait, majd Rómában Gasparri bíbornok felkérésére Codicis Juris Canonici Fontes címmel elkészítette az új codex forrásainak nyolc hatalmas kötetét. Emellett a magyar vatikáni követségnek egyházjogi tanácsosa volt s a római kúrián igen fontos szerepet töltött be. Később az apostoli Szentszéknél a magyar 'egyházmegyéknek ügyvivője lett. A pápa teljes mértékben méltányolta kiváló munkásságát, aminek látható jelét adta akkor, amikor az új codex kihirdetését megörökítő hatalmas képen Serédi alakját is megfesttette. Megbecsülhetetlen munkásságával és tudásával világszerte ismertté tette nevét. A pápa 1927 november 30-án nevezte ki esztergomi érsekké és a legközelebbi consistoriumon bíbornoki rangra emelte. Fáradhatatlan munkása a katolikus hitélet elmélyítésének. Nagy feltűnést keltett 1935 februárjában mondott beszéde, amelyben bejelentette, hogy a családi élet szentségének és tisztaságának helyreállítására törvényjavaslatot dolgozott ki s ebben a polgári házassági kényszer eltörlését s azt kéri, hogy az állam ismerje el érvényesnek az egyházak előtt kötött házasságot. A magyar érdemkereszt nagykeresztese. Elnöke a katolikus vallás- és tanulmányi alapok ellenőrző bizottságának, elnöke a Szent István Akadémiának, igazgató-tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, társelnöke a Magyar Külügyi Társaságnak, tiszteletbeli elnöke a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek. A felsőház üléseit az elmúlt ciklusban gyakran látogatta s főként mint a közoktatásügyi bizottság elnöke, tevékeny részt vett a felsőház törvényalkotó munkájában.