1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Endre Zsigmond
248 tán indult választási küzdelembe. Miskolco n kívül még Jîecskeméten ég Kápoln án kapott képviselői 'm andátumot, de visszatért régi választókerületébe és a miskolci mandátumot tartotta <meg. Az új országgyűlés megalakulásakor újból élénk ellenzéki agitációt kezdetit a parlamentben és a titkos szavazás haladéktalan törvénybeiktatását sürgette. Nagy felt űnés t keltett, amidőn 1935 mái us ü feán levelet intézett gróf Bethlen Ist ván volt jniniszterelnökhöz és „a normális politikai kritika mértékét túllépő" éles személyi kitételekért, amelyeket Bethlennel szemben népgyűléseken használt, sajnálkozását fejezte ki. Levelét Bethlen István gró f köszönettel nyugtázta és imiaga is a személyi kérdések kiküs zöbölését hangoztatta. Levélváltásuknak lovagias k övetkezménye is lett, részben köz ötte és Gömbös Gyula miniszr terelnök, ré szbe n Bethlen István gróf és a miniszterelnök között, az ügyet azonban békésen intéztek el. Ügyvezető alelnöke a Magyar Revíziós Ligának, társelnöke a Baross Szövetségnek s még sok társadalmi egyesületben visel vezető tisztséget. Dr Endre Zsigmond (Gödöllő, Nemzeti Egység Pártja) 1865-ben született Kiskunfélegyházán. Római katolikus, nyugalmazott főszolgabíró, földbirtokos. A kolozsvári és a budapesti egyetemen hallgatta a jogot és itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Pest vármegyében kezdte meg közigazgatási pályáját s 1906-ban, a nemzeti ellenállás idején, nyugdíj nélkül mondott le állásáról. A Károlyi-kormány idején a Kun-Szövetség vezérévé választották és s nemcsak részvett az ellenforradalom szervezésében, de irányító szerepet is töltött be mindaddig, amíg a kommunisták mint túszt el nem fogták. Közvetlenül a kommün bukása előtt szabadult. Része volt a nyugatmagyarországi felkelésben, fiával együtt hosszabb ideig küzdött az első tűzvonalban. A második nemzetgyűlésben a kiskúnmajsai kerületet képviselte egységespárti programmal, az azt követő két országgyűlésben pedig Gödöllő mandátumával foglalt helyet. 1933-ban nagy beszédben foglalt állást a cserkészvilágtáborozásnak Gödöllőn való megtartása érdekében. Lelkes támogatója a nemzetvédelmi, főleg ifjúsági szervezeteknek. Kitűnő gazda, szentkúti birtoka egyike a legrendezettebb mintagazdaságoknak. Élénk részt vesz a Gödöllői Járási Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara életében. Tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának, Kiskunfélegyháza képviselőtestületének és több gazdasági és társadalmi egyesületben visel tisztséget.