1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Csoór Lajos - Dr. Czermann Antal

241 Csoór Lajos (Túra, Népakarat Párt) 1893-ban születeti, Aszódon, régi nemes, de elszegényedett családból. Római 'katolikus, író, lapszerkesztő. Atyja államvasúti tisztviselő volt, de négy testvérével már kilencéves korában árvaságra jutott s özvegy édesanyja nagy nélkülözések közepette neveltette és taníttatta őket. A középiskolát Nagyváradon, a premontrei gimnáziumban végezte, utána a nagyváradi jogakadémiáin' államtudományi államvizsgát tett. Ebben az időben mint segédtitkár, a jogakadémia alkalmazottja volt. 1914-ben bevonult s az összeomlásig frontszolgálatot teljesített. Megsebesült, több kitüntetést szerzett és mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A világháború után az Országos Magyar Földbérlő Egyesülethez került mint fogalmazó, a tanácsköztársaság alatt azonban .menekülnie kellett, mert korábban megjelent írásai miatt halálra keresték. 1920-ban visszakerült állásába, s titkára, majd igazgatója lett az egyesületnek. Ebben az időben került közvetlen kapcsolatba az agrárpolitikai élettel. Nagyatádi Szabó István halála után, 1925 elején, megindította a Föld című kisgazdapolitikai hetilapot s néhai nagyatádi Szabó István első képviselőtársával, Herczeg Sándorral kezdte szervezni a régi kisgazdapártot. Később az Igazság című agrárpolitikai és a Kisiparosok Lapja című újságokat adta ki, ezeknek ma is kiadótulajdonosa és főszerkesztője. Tíz év alatt több önálló munkája, füzete, sok tanulmánya és cikke jelent meg agrárkérdésekben nemcsak saját lapjaiban, de folyóiratokban és más újságokban is. Különösen sokat foglalkozott a föld, az értékesítés és a mezőgazdasági munkásság problémáival, úgyszintén a kisipari érdekképviselettel. Szépirodalmi munkássága is elismeréssel találkozott, különösen háborús tárgyú versei voltak közkedveltek. Dr Czermann Antal or, Nemzeti Egység Pártja) 1885-ben született Móron. Római katolikus, miniszteri osztálytanácsos. Már kora gyermekkorában Budafokra került, ahol szülei családi okokból -letelepedtek. A középiiskoílát és az egyetemet is Budapesten végezte. Közpályáját mint fogalmazógyakornok 1908-ban a Központi Díjés Illetékkiszabási Hivatalnál kezdte meg s mint pénzügyi titkár a mozgósításkor a harctérre került. Az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. Szerbiában a megszállás alatt mint szakember a polgári igazgatásban működött. Előbb mint a polgári igazgatás feje a mitrovicai kerületi parancsnokságnál telié