1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Csikvándi Ernő - Dr. Csilléry András

239 nyéki kerületben ő vezette a Nemzeti Egyeség Pártjának listáját. Országos elnöke a Nemzeti Egység Pártja tanügyi szervezeteinek és elnöke a budapestkörnyéki választókerületben a Nemzeti Egység Pártja szervezetének. Csikvándi Ernő (Győrszentmárton, Nemzeti Egység Pártja) 1878-ban született Győrött. Római katoli­kus, földbirtokos, gazdasági főtanácsos. A ma­gyaróvári gazdasági akadémiát végezte, okleve­les gazda, önkéntesi évének leszolgálása után részben saját birtokán, részben bérleteken gaz­dálkodott s mintagazdaságokká fejlesztette őket. Mint képzett gazdász értékes szakiro­dalmi működést is fejtett ki, folyóiratok és szaklapok sűrűn közölték cikkeit. A háború idején Przemyslben teljesített szolgálatot s orosz hadifogságba került. Több hadikitüntetés tulajdonosa. A bol­sevizmus idején mint túsz hosszú ideig a veszprémi börtönben raboskodott. Vármegyéje közéletében is jelentős szerepet tölt be. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulásakor a Kamara alelnökévé választották, tisztéről később lemondott, de ma is vezető szerepet visz több gazdasági egyesületben. Az 1931. évi országgyűlésben is mai kerületét képviselte, amely sokorópátkai Szabó István hivatalos jelölttel szemben egységespárti program­mal választotta meg. A Mezőföldi Gazdaszövetség egyik megalapí­tója s elnöke volt. Ügyvezető elnöke a Győrmegyei Földművelők Egyesületének, igazgatósági tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Dr Csilléry András (Budapest I., Keresztény Gazdasági Párt) 1883-ban született Budapesten. Római kato­likus, fogorvos, röotgenológus. Orvosi oklevelét 1908-ban szerezte meg a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen, egy év múlva letette a tiszti­orvosi, utána az iskolaorvosi vizsgát és megsze­rezte a középiskolai egészségtanári képesítést is. 1908-ban honvédorvossá nevezték ki és 1911-ben mint ezredorvos nyugdíjaztatta magát. A háború kitörésekor önként jelentkezett s előbb mint ez­redorvosfőnök teljesített* szolgálatot, 1915-től pedig a hadügyminisztérium egészségügyi osztályában szolgált mint előadó és orvos-személyügyi referens. A forradalmi időkben erősen kivette részét az ellenforradalmi mozgalmakban. Irányító tagja volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom