1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István
226 az államháztartás egyensúlyának 'biztosításáról, amely az eddig tett intézkedések jóváhagyása mellett felhatalmazást adott a kormánynak a gazdasági és hitelválság tartama alatt szükségrendeletek kibocsátására és arra, hogy a kiadások csökkentésével és a bevételek növelésével az államháztartás egyensúlyát biztosítsa. A törvény részben tanácsadó, részben ellenőrző hatáskörrel 33 tagból álló országos bizottság szervezésiéről is gonodoskodott. A javaslat mozgalmas vita után rövidesen törvényerőre emelkedett és megalakult az úgynevezett 33-as bizottság, de a szociáldemokrata párt és a független kisgazdapárt nem vett benne részt. A kormány augusztus 13-án a bizottság elé terjesztette az aranypengő bevezetéséről szóló javaslatát s miután azt a bizottság elfogadta, rendeletileg életbeléptette. Ezzel egyidőben megszűnt a pénzforgalom korlátozása is és felszabadultak a bankbetétek. Az ötmillió fontos kölcsön megszerzésére irányuló tárgyalások is eredménnyel végződtek. A kölcsön kibocsátásában Franciaország is részvett s ezért létrejöttét mindenütt nagy sikernek tekintették, a külföldi sajtó a kormány iránti bizalom jelét látta benne. Ilyen körülmények között váratlanul érte a közvéleményt 1931 augusztus 19-én a kormány lemondásának híre. Az egységespárt mindent elkövetett, hogy Bethlent maradásra bírja, de ő arra hivatkozott, hogy a pénzügyi és gazdasági kibontakozásnak következő periódusában, az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából a nemzet áldozatkészségének felfokozott mértékben kell megnyilvánulnia s ennek igénybevételére alkalmasabb olyan kormányzat, amely friss energiával és friss erővel jön. A kormányzó Bethlen lemondását elfogadta, s augusztus 24-én megtörtént a kormány felmentése. A kormányzó Bethlen István grófhoz intézett kéziratában róla mint a nemzet kiváló fiáról emlékezett meg, aki a magyar történelem egyik legnehezebb korszakában, több, mint egy évtizeden át folytatott odaadó .működésével elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzet ügyének szolgálatában .s tetteivel méltóképpen megörökítette egyéniségét a haza nagy férfiainak sorában. Kéziratában kifejezésre juttatta a kormányzó azt is, hogy Bethlen István kipróbált munkaerejére — az ország érdekében — számít a jövőben is. Lemondása után hosszabb időre visszavonult pihenni és még a képviselőház ülésein sem vett részt. 1931 végén Temesvarott tett látogatást, a következő év elején pedig Bécsen át Rómába utazott és felkereste Mussolini miniszterelnököt. 1932 február 1-én a Nemzeti Casinóban Széchenyi emlékbeszédet tartott és azután már gyakrabban fordult meg a fővárosiban. A Károlyi-kormány által benyújtott költségvetés vitájában május 4-én saját politikája védelmére szólalt fel és az ellenzék viharos közbekiáltásokkal fogadta fejtegetéseit. Néhány héttel később debreceni választói előtt jelent meg. A Károlyi-kormány lemondását követő kilencnapos válság idején résztvett az egységes- , párt elnöki tanácsának megbeszélésein, kihallgatáson jelent meg a kormányzónál. Amikor Gömbös Gyula a kormányalakításra meg- , bízást kapott, segítségére volt az új miniszterelnöknek kormánya össze- (
