1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

221 sárospataki kerületet képviselte és főként közigazgatási és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1928-ban kitüntetéssel tette le az ügyvédi vizsgát s azóta ügyvédi gyakorlatot folytat Budapesten. 1931-ben harmadszor választotta meg a sárospataki választókerület képviselőjének és amidőn Puky Endrét a Gömbös-kormány alakulásakor külügyminiszternek nevezték ki, a képviselőházban ő lett Puky Endre alelnök utóda. A legutóbbi általános választáson a Budapest II. (pesti-északi) választókerületben az a lista, amelynek egyik listavezetője lett, feltűnően sok szavazatot kapott. Székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag s tagja Zemplén vármegye törvényhatóságának is. Gráf Bethlen István (Nagykanizsa, pártonkívüli) 1874-ben született a marostordamegyei Gernyeszegen. Református, földbirtokos, Magyarország tíz éven át volt miniszterelnöke. Atyja Bethlen István gróf, anyja Teleki Ilona grófnő volt. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumiban végezte, azután a budapesti tudományegyetemi jogi karán folytatott tanulmányokat és elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is. Tanulmányainak befejeztével beutazta egész Európát és Észak-Amerikát. 1901ben kezdte meg politikai pályafutását, amikor elvállalta az erdélyi mezőségi kerület mandátumát.. A szabadelvűpárt tagja volt, de 1903 novemberében a katonai kérdés körül támadt ^bonyodalom során Apponyi Albert gróffal együtt a függetlenségi 48-as párthoz csatlakozott s a mezőségi kerület 1905-<ben és 1906-ban ennek a pártnak programjával választotta meg újból képviselővé. 1910-ben, amikor a függetlenségi párt kettévált, Kossuth Ferenccel tartott és az ő pártjának programjával kapott mandátumot ismét a mezőségi kerületben. 1916-ban, amikor Károlyi Mihály gróf került a függetlenségi párt élére, a pártból többedmagával kilépett és az alkotmánypárthoz csatlakozott. Már ekkor magára hívta a figyelmet. Többízben tagja volt a delegációnak. Tisza István gróf pedig miniszteri tárcát As ajánlott fel neki. I. Ferenc József ebben az időben nevezte ki kiváló érdemeinek elismeréséül belső titkos tanácsossá. A forradalom kitörése után teljesen visszavonult a politikai élettől, de már 1918 telén hozzáfogott az ellenforradalom megszervezéséhez és 1919 februárjában megalapította a Nemzetii Egyesülés Pártját, amelynek célja a konzervatív nemzeti politika volt. A bolsevizmus kitörése azonban megakadályozta az új pártot abban, ,hogy szervezeteit kiépíthesse. Az üldözés elől Bécsbe menekült, majd Szegedre ment, ahol nagy szerepe volt az ellenforradalmi mozgalmak szervezésében, később pedig Bécsben vitt vezetőszerepet, mint a szegedi kormány exponense azokban az akciókban, amelyek a kommunizmus megdöntésére irányultak. A bolsevizmus