1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Habsburg-Lotharingiai-család teljeskorú tagjai - József királyi herceg

23 József királyi herceg 1872-ben született Alcsúton. Atyja, József királyi herceg, a honvédség első főparancsnoka, anyja Klotild szász-kóburg és gothai hercegnő volt. Unokája József nádornak. Teljesen magyar nevelésben részesült. Az alsóbb katonai rendfokozatokon kiváló képességei folytán gyorsan haladt át. 1893-ban feleségül vette Auguszta bajor hercegnőt. Házasságukból három fiú és három leány született, akik közül ma József Ferenc királyi herceg, Zsófia királyi hercegnő, László királyi herceg és Magdolna királyi hercegnő él. Auguszta királyi hercegasszonnyal együtt régóta élénken résztvesz minden magyar társadalmi mozgalomban. 1910-ben a király képviseletében ő zárta be trónbeszéddel a magyar országgyűlést. Már a világháború kitörése előtt elérte a vezérőrnagyi rendfokozatot és mint a 31. gyaloghadosztály parancsnoka vonult hadba. Először a szerbiai hadmüveletekben vett részt s első fegyverténye Sabác bevétele volt. Az északi harctéren végigküzdötte a grodek—lemibergi csatát és a Kárpátokig való visszavonulás nehéz harcait. Még 1914-ben a VII. hadtest élére került. A Kárpátok védelme után az olasz harctérre rendelték, ahol rábízták a legnehezebb védőszakasz : az Isonzo-vonal biztosítását. Több mint egy esztendőn át tartotta ezt a .szakaszt a legsivárabb viszonyok között s sok nagy csatában állott helyt diadalmasan magyar ezredeivel. Katonái a bálványozásig szerették és egyniásközött „József apánk"-nak neveztek. 1916 őszén, az oláh hadüzenetkor, Erdély védelmét rá bízták és itt három hadseregével annak visszafoglalásában, majd az oláhok és oroszok letörésében nagy része volt. 1918 januárjában, az orosz-román fegyverszünet megkötése után visszakerült az olasz harctérre, mint a VI. hadsereg parancsnoka. A szerencsétlen kimenetelű piavei offenzivában az ő hadserege érte el az egyetlen kiimagasló eredményt: véres küzdelem árán elfoglalta a Montellot. Régi, lelkes szószólója volt az önálló magyar hadsereg gondolatának. A háború egész tartama alatt részletes naplót írt, melyet a forradalmak után a Magyar Tudományos Akadémia kiadott. Kiváló haSLitényeiért és az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért az összes hadikitüntetéseket megkapta és az Erdély védelme körül szerzett érdemeiért kivételesen és egyedül kapta meg a Szent István-rend nagykeresztjét a hadiékítményekikel és kardokkal. Egyébként ő a Mária Terézia-rend magyarországi szervezetének kancellárja. A háború alatt tábornagyi rangra emelkedett. Az összeomlás után hazatért s a forradalmak alatt egy pillanatra sem hagyta el Magyarországot. A bolsevisták mint túszt kezelték, de az angol király kívánságára kénytelenek voltak szabadlábra helyezni. 1919 augusztus 5^én vállalta Magyarország kormányzóságát és kinevezte a Friedrich-kormányt. Szegedről Budapestre hívta Horthy Mik-