1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Beniczky Elemér
219 és ötven hónapot töltött a harctéren. Több kitüntetésben részesült. Kevéssel az összeomlás előtt jött haza s már a K árolyiuralom idején fegyveres ellenforradalmi gárdá t szervezett Eb^en^zTdőben kapcsolódott be a jabboldalT'politikai mozgalmakba. A bolsevizmus. kitörésének második napján elfogták, halálra is ítélték, de sikerült elmenekülnie s az ellenforradalmi kormány képviselőjénél Bécsben jelentkezett. Nagy része volt a tiroli és svájci parasztok felfegyverzésében, ami voltaképpen elejét vette Ausztriában a kommün kitörésének. A kommün bukása után a munikásbiztositó pénztár átszervezéséivel bízták .meg s miniszteri tanácsosi címmel a pénztár igazgatója lett. Ebből az állásából hívta meg a Huszár-kormány a népjóléti minisztérium adminisztratív államtitkárának. A Simonyi Semadam-kormányban a népjóléti tárcát vette át s mindkét Teleki-kormánynak is népjóléti minisztere volt. Energikus állásfoglalásának nagy része volt abban, hogy az Államvasutak nem kerültek francia kézre. A minisztertanács egyhangú határozatából ő írta alá a trianoni békeszerződést. Mind a két nemzetgyűlésnek tagja volt s a keresztény nemzeti egyesülés vezetői közé tartozott. Élénk publicisztikai munkásságot is fejtett ki, főszerkesztője volt az annakidején alakult Nép című jobboldali napilapnak. 1924-ben kilépett a kormánytámogató Wolffpártból, mert úgy vélte, hogy a kormány letért a keresztény nemzeti alapról. 1926-ban visszavonult az aktív politika élettől, de fenntartotta à politikád körökkel összeköttetését. A Gömbös-kormány megalakulásakor teljes erővel a Nemzeti Egység Pártja mellé állt s nagy érdemeket szerzett a párt budai szervezetének kiépítésében. Beniczky Elemér (Pétervására, Nemzeti Egység Pártja) 1872-ben született Egercsehiben, Heves megyében. Római katolikus, földbirtokos. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban, jogi tanulmányait pedig Grácban és Budapesten végezte s állattudományi ; államvizsgát tett. Ezután Heves vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki, később pedig szolgabíró, majd tiszteletbeli főszolgabíró lett. 1902-ben lemondott hivataláról és visszavonult ' birtokára gazdálkodni. Megalakította az egercsehii hitelszövetkezetet és tevékeny részt vett az Egercsehi Kőszénbánya megalapításában is. 1906-ban a pétervásári kerület függetlenségi és 48-as programmal egyhangúlag képviselővé választotta, 1910-ben azonban kisebbségben maradt a választásokon s azóta csak a megyei életben vett tevékeny részt. A proletárdiktatúra idején a kommunisták elfogták és fogságra vetették. 1932-ben Heves vármegye felsőházi póttagjává választotta. Elnöke a pétervásári járási .mezőgazdasági bizottságnak, elnöke az északi Tarnavölgyi Vízitársulatnak, tagja Heves vármegye kisgyűlésének.