1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Almásy László

210 azonban büntetését kegyelemből 15 évi fegyházra szállította le. A kommunizmus bukásáig fogságban maradt. Azóta mint községi képviselő, vármegyei törvényhatósági tag és mint a Nemzeti Egység nógrádi kerületének elnöke élénk részt vett a közéletben. Dr Almásy László (Pomáz, Nemzeti Egység Pártja) 1869-ben született Jászberényben. Római katolikus, a képviselőház volt elnöke. A budapesti tudományegyetemen avatták jogi és államtudományi doktorrá, azután ügyvédi vizsgát tett és 1893-ban a szolnoki törvényszéken mint jegyző kezdte meg pályáját. 1894-ben Jászberény tiszti főügyésze lett, három év múlva pedig polgármesternek választották meg,, de ezt a tisztséget nem fogadta el. A szentendrei kerület, amelyet az összeomlásig képviselt, 1910-ben választotta meg elsőízben munkapárti programmal képviselővé. Nagy része volt a nemzeti munkapárt megszervezésében, Tisza István gróf benső politikai barátaihoz tartozott. Már akkor előkelő szerepet vitt a közéletben, széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki s a legtöbb nevezetes politikai hátterű lovagias ügyben segéd volt. Tagja volt a delegációnak. A háború alatt a losonci megifigyelőállomás miniszteri biztosa volt. A bolsevizmus alatt hat hétig fogvatartották és szabadulása után is állandó ellenőrzés alatt állott és a kivégzendők listájára került. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Tisza István Emlékbizottság, ő mondotta Tisza István felett Geszten az első gyászbeszédet. A második nemzetgyűlésben is a szentendrei kerületet képviselte egységespárti programmal. 1922-ben a nemzetgyűlés alelnökévé választották, 1923 nyarán azonban lemondott tisztségéről és ugyanekkor az egységespárt ügyvezető alelnöke lett. Vezetésével a párt tagjai több külföldi tanulmányutat tettek. 1927 januárjában az egységespárt elnökévé választották és tisztét két éven át töltötte be, amikor az országgyűlés, amelyben ugyancsak régi kerületét képviselte, a házelnöki méltóságot ruházta rá. Jóllehet a politikai szenvedélyek sokszor okoztak nehéz helyzetet, tárgyilagosságát mindig megőrizte s kiérdemelte valamennyi párt bizalmát. A második országgyűlésnek is elnöke volt, 1935-ben azonban, amikor az új országgyűlés összeült, elhárította ezt a tisztséget magától. A kormányzó 1930-ban érdemei elismeréséül az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád, Pócsmegyer, Kisoroszi és Szigetmonostor díszpolgára. A Tahi és Tahitótfalu között épített Dunahidat róla nevezték el Almásy-hídnak. A Ferenc Józsefrend tisztikeresztjének és több más kitüntetésnek tulajdonosa.