1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetőleg az Országos Orvos Szövetség, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jelöltjei közül kinevezett tagok - Buday Barna

176 1918-ban nevezte ki egészségügyi főtanácsossá. 1919 óta alelnöke a Budapesti Orvosok Szövetségének s előkelő szerepet visz az orvostársadalom életében. Buday Barna (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) 1871-ben született Ófehértón, Szabolcs vármegyében. Római katolikus, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója. A gazdasági akadémia elvégzése után átvette családi birtokának kezelését. Csakhamar jelentős szerephez jutott a gazdatársadalmi mozgalmakban. 1894ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület segédtitkára lett s nem sokkal később átvette a Köztelek szerkesztését. 1901-ben gróf Károlyi Sándor a Hazánk című napilap felelős szerkesztőjének hívta meg, 1905nben pedig az Ország című napilap felelős szerkesztője lett. 1906-ban fellépett a szászsebesi kerületben, amely alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. 1907-ben a Köztelek felelős szerkesztője lett. 1926 óta e lap főszerkesztője s az OMGE igazgatója. Több mint harminc év óta élénk publicisztikai működést fejt ki a napilapokban, cikkeivel különösen a falusi élet bajaira igyekezett az érdeklődést felhívni. A háború előtt megjelent publicisztikai dolgozataival a kiegyezésnek nemzeti tartalommal való megtöltését sürgette s mindmáig- a nemzeti eszme megerősítését s a társadalmi békét biztosító szociális .szellemű politikát munkálja. A különböző szaklapokban és napilapokban megjelent cikkeinek száma több, mint két és félezer. Önálló alakban megjelent művei: Adatok Magyarország gyümölcstermeléséhez. Gabonauzsora (1899). A kivándorlásról (1903). Agrárpolitikai megbeszélések (1904). Derült égbolt alatt (novellakötet, 1909). A parcellázásokról (19Ô8). Kire szavazzon a magyar gazda (1919). Időszerű kérdések (1910). A mezőgazdasági középfokú iskolák (1912). Mezőgazdasági kalauz (1912). Korona-szövetkezetek. Magyar problémák (1917). Szakoktatásügyi kérdések (1918). Agrárprogram (szerkesztette és nagyrészt írta, 1918). A szociáldemokrácia és a polgárság (1919). Falusi levelek (1923). Titkok földje (1925). Magyar fényképek (1927). A rögöktől a csillagokig (1930). Pihenő (1932). Tisztviselői hivatásán és írói munkásságán túl a közfeladatok aktív szolgálatával is foglalkozott. Az Országos Kivándorlási Tanács helyettes elnöke, a Falu Országos Szövetségének társelnöke, az Országos Gazdasági 'Szakoktatási Tanácsnak, ügyvezető-alelnöke s igazgatósági tagja majdnem minden agrárszövetkezeti és gazdatársadalmi intézménynek. Érdemeinek elismeréséül 1920-ban a kormányzó gazdasági főtanácsosnak nevezte ki. 1925-ben a gazdatársadalom írói működésének különös elismeréseként aranytollal jutalmazta, 1930-ban pedig a kormányzó a II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki.