1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Báró Korányi Frigyes dr.

154 meiert 1923-ban kormányfőtanácsossá nevezte ki. Tőzsdetanácsos. Tagja a Földteherrendező Országos Bizottságnak, igazgatósági tagja a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének. Báró Korányi Frigyes dr 1869-ben született Budapesten. Római katolikus, nyugalmazott pénzügyminiszter, a Pénzintézeti Központ elnöke. A középiskolát a piaristák budapesti gimnáziumában, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Parisban, Heidelbergben és Londonban végezte. Pályáját 1890-ben a Magyar Általános Hitelbanknál kezdte meg, két év múlva azonban a pénzügyminisztériumba került mint fogalmazógyakornok. 1908-ban mint miniszteri titkár a hitelosztály élén több államkölcsön munkálatait vezette. 1911-ben a Magyar Földhitelintézet és a Magyar Agrárbank kormánybiztosa lett, ő készítette elő a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről szóló törvényt és ő szervezte az intézet megalapítását. 1912-ben az Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatójának nevezték ki s hétévi működése alatt igen nagy mértékben kifejlesztette a szövetkezeti hálózatot. 1919 szeptemberében a Friedrich-kormány pénzügyminisztere lett s egy évig átmenetileg a kereskedelmi minisztérium ügyeit is vezette. Ő hajtotta végre a pénzlebélyegzést és ő készítette elő az államjegyek kibocsátását. 1921-ben az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete elnökének nevezték ki, 1923 márciusában pedig párisi és madridi követ lett. Egyévi működése során nagy érdemeket szerzett az ország iránti kedvező hangulat megteremtésében/a népszövetségi kölcsön előkészítésében s a gazdasági kapcsolatok felvétele terén. 1924 márciusában újból átvette a pénzügyi tárcát, de még ennek az évnek novemberében visszatért a párisi követségre. Működésének erre az idejére esik a frankügy kipattanása, ami feszült helyzetet teremtett a két ország között. Ennek enyhítésében nagy szerepe volt. 1922-től hét éven át Ö képviselte az országot a jóvátételi bizottságnál. 1928 nyarán távozott a diplomáciai szolgálatból s a Pénzintézeti Központ elnöki székét foglalta el. 1929-ben mint főkiküldött résztvett a párisi jóvátételi tárgyalásokon, majd hasonló minőségben 1930-ban a hágai és párisi tanácskozásokon. 1931-ben az Országos Hitelügyi Tanács elnökhelyettese és a Hitelrögzítő Bizottság elnöke lett s még ennek az évnek decemberében a gróf Károlyi-kormányban elvállalta a pénzügyi tárcát. Többízben képviselte Magyarországot a népszövetségnél. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt a komáromi kerület mandátumával. 1932-ben vált meg a pénzügyi tárcától. Űjból a Pénzintézeti Központ élére került s elnöke lett ismét a Hitelrögzítő Bizottságnak is.