1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Frommer Rudolf

148 Ferenc József-rend nagykeresztjét kapta a királytól, két év múlva pedig belső titkos tanácsos lett. 1911-ben kérésére visszahívták s Drezdába, a szász és türingiai udvarokhoz nevezték ki követté. Két év múlva gróf Berchtold külügyminiszter mint politikai osztályfőnököt magamellé hívta a közös külügyminisztériumba és nemsokára megkapta a nagyköveti címet és rangot. Régi, igen benső személyes és politikai barátság fűzte gróf Tisza Istvánhoz, akivel majdnem naponta állt levélben vagy telefonon összeköttetésben. Báró Burián külügyminiszteri kinevezése után befolyása erősen csökkent s működése mindinkább az adminisztratív ügyek intézésére szorítkozott. Amikor Czernin grófot nevezték ki külügyminiszterré, felmentését kérte s Károly király, aki később a Lipót-rend nagykeresztjét adományozta neki, kívánságát különös elismerésének tudtuladásával teljesítette. Az 1918-as esztendő legnagyobb részét mint nagykövet Kievben tölötte s az ukrán önálló állam alapításán dolgozott a német nagykövettel egyetértésben. Az összeomlás után visszavonult a diplomáciai szolgálattól. 1895-től tagja volt a régi magyar főrendiháznak is. A kormányzó 1932-ben nevezte ki felsőházi taggá. Frommer Rudolf 1868-ban született Budapesten. Izraelita, a Magyar Fegyvergyár vezérigazgatója. A róla elnevezett különféle önműködő pisztolyok és puskák, vadász- és gépfegyverek stb. szerkesztője, amelyekkel a magyar műszaki tudásnak felsőbbségét világszerte elismertté tette. A középiskolai érettségi után a gyakorlat terére lépett. Eleinte a bankszakma pénzügyi, bankszerű áru- és biztosítási ágazatával foglalkozott. Emellett széleskörű, főként szakirodalmi tevékenységet folytatott s 1895-ben ő készítette az első német-magyar tőzsdei szótárt, amihez Simonyi Zsigmond írt a Tudományos Akadémia hitelesítését jelentő előszót. 1896-ban lépett a Magyar Fegyvergyár kötelékébe, amelynek ma vezérigazgatója. Találmányi szabadalmai és az ezekkel kapcsolatos leghaladottabb termelésnek megszervezése által ő lett a fegyver modern, szabatos tömeges gyártásának megteremtője Magyarországon s ezen a téren szerzett érdemeit ismerte el a Mérnöki Kamara, amikor gépészmérnöknek elismerte. A világháborúban a magyar fegyvergyártást sehol másutt el nem ért arányban tudta fejleszteni, amiről „Gróf Tisza István összes munkáid-bán a 670. és 672. sz. levelek is tanúskodnak. A hazai fegyveripari kivitel terén elért érdemeiért 1914 elején a magyar nemességet kapta, míg a világháborúban kifejtett tevékenységét udvari tanácsossá történt kinevezésével jutalmazták. 1926-ban a kormányzó a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki, 1928-ban pedig kinevezte az országgyűlés felsőházának tagjává.