1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Balogh Elemér

143 À Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok: Dr Balogh Elemér 1871-ben született Budapesten. Református, gazdasági főtanácsos, a „Hangya" Szövetkezei elnöke. Tanulmányait a budapesti evangélikus főgimnáziumban, majd a Kereskedelmi Akadé­mián kitüntetéssel végezte el. Pályafutását mint hivatalnok kezdte meg a Magyar Országot Központi Takarékpénztárnál. 1893-ban hosszabb tanulmányútra ment és öt évet töltött Nyugat­Európa különböző nagy városaiban. Másfélévig működött a bécsi Allgemeine Depositen-Bank szolgálatában s emellett az osztrák gazdasági és pénzügyi viszonyo­kat tanulmányozta. Innen Berlinbe ment, ahol a báró Erlanger-bank­csoport egyik intézeténél működött s emellett az akkor nagyon nép­szerű valutakérdéssel foglalkozott. Gyakran érintkezett az arany és bimetallisita elmélet főbb képviselőivel és ennek hatása alatt írta meg 1896-ban első tanulmányát „A valuta szerepe a gazdasági válságban" címmel. Tanulmányait Parisban fejezte be, ahol főleg szociális és munkáskérdésekkel foglalkozott és a Sorsbonneon egészítette ki isme­reteit. Eközben mindinkább a szövetkezetekre terelődött a figyelme. Már lelkes meggyőződéses híve volt a szövetkezeti eszmének, amikor Károlyi Sándor gróf felhívta őt arra, hogy a hazai szövetkezeti háló­zat kiépítésében munkatársa legyen, 1898 februárjában jött Buda­pestre. A Magyar Gazdaszövetség vezérei az alig egy héttel előbb megalakult „Hangya" Fogyasztási Szövetkezeti Központ megszerve­zésével bízták meg. Széleskörű propagandát indított, amelynek ered­ményeként 1918 végén már több mint 3000 szövetkezet működött a „Hangya" kötelékében. 1905-ben a vidéki lakosság terményeinek gyorsabb és előnyösebb értékesítése és a fővárosi lakosságnak élelmi­szerrel való ellátása érdekében a Háztartás Fogyasztási Szövetke­zetet szervezte meg, majd a szövetkezetek kedvezőbb áruellátása érde­kében kiépítette a „Hangya" raktárhálózatát, 1916-ban pedig kezde­ményezésére és tervei szerint, megalakult a Hangya Ipar rt., amely több gyár- és egyéb vállalatával sok tömegfogyasztási cikket állít elő a vidéki szövetkezetek számára. A vesztett háború nyomán bekö­vetkezett gazdasági összeomlás a külföldi kapcsolatok mielőbbi helyre­állítását tette szükségessé. Ezért megalakította a Magyar Szövet­kezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságát azzal az intenció­val, hogy a Hangyának és az Országos Központi Hitelszövetkezetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom