1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választett felsőházi tagok - Gróf Teleki Pál

138 Gróf Teleki Pál , (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem választottja) 1879-ben született Budapesten. Római katolikus, egyetemi tanár, volt miniszterelnök. A budapesti tudományegyetemen hallgatta a jogot, de emellett földrajzi és szociológiai tanulmányokat is folytatott. Egy évig a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója is volt. 1903-ban avatták jogi és államtudományi doktorrá, ettől kezdve azonban jogi tanulmányokkal már alig foglalkozott, hanem a földrajzi és kartográfiai tanulmányok felé fordult érdeklődése. Bejárta Európát és Szudánt. 1909-ben kiadta „Atlasz a japán szigetek kartográfiájának történetéhez" című munkáját, amelyet a francia Société de Geographie a Jomard-díjjal tüntette ki. A Földrajzi Társulat 1909-ben főtitkárrá választotta meg s tisztét 1923-ig töltötte be. 1913-ban rendes tagja, 1925-ben tiszteletbeli tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. 1905-ben megválasztotta a somkuti kerület, amelyet mint disszidens, később mint alkotmánypárti, 1911-ig képviselt. A háború utolsó két évében az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1918-ban a közgazdasági karon a gazdasági földrajz nyilvános tanára lett. A forradalmak idején Svájcba ment a magyar ügy érdekében összeköttetéseket teremteni, onnan Bécsbe, honnan a Bécsben összegyűlt magyar politikusok csoportja őt küldte le megbízottjaként Szegedre. Itt az ellenforradalmi kormányban a külügyminiszteri tárcát vállalta. A kommün bukása után ő kötötte meg az egyezséget a szegedi és a Friedrich-kormány között, majd a békeelőkészítő iroda vezetését vette át s egyik fődelegátus volt. 1920-ban keresztény nemzeti programmal választotta meg a szegedi belvárosi kerület s ebben az évben a Simonyi-Semadam kormány külügyminisztere lett. A kormány lemondása után, miután Bethlen István gróf kormányalakítási kísérlete meghiúsult, a kormányzó őt nevezte, ki miniszterelnökké. Amikor a trianoni békeszerződést a nemzetgyűlés törvénybe iktatta, vád alá helyezési indítványt tett önmaga ellen, amit a nemzetgyűlés mellőzött. Kormányelnöki működése a legválságosabb időkre esett, amelyet megnehezített a kétes értékű koalíció folytonos ingadozása. Ebben az időben történt néhai IV. Károly király első visszatérési kísérlete is. Az ennek következményeként beállott parlamenti válságot elsimította ugyan, 1921 április végén azonban helyét Bethlen István grófnak adta át. Újra elfoglalta katedráját a közgazdasági egyetemen. 1922-ben pártonkívüli programmal újból Szeged juttatta mandátumhoz, a politikai élettől azonban távoltartotta magát. Mint európai hírű szakembert, a nép-