1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választett felsőházi tagok - Dr. Szinnyei József

137 marának. Első volt, aki a főváros üzemi politikája ellen fordult. A háború alatt a kamara közélelmezési és szociálpolitikai szakcsoportjának élére került s munkásságának jórészét a kötött gazdálkodás túlzásai elleni harcra fordította. A háború után, amikor Heinrich Ferencet, a kamara kereskedelmi osztályának alelnökét miniszterré nevezték ki, ő lett az utóda, e tisztsége azonban csak rövid ideig tartott, mert 1920-ban az újjáalakult kamara az akkori politikai viszonyok között mást választott alelnökévé. Ekkor kikapcsolódott az érdekképviseleti életből 1925-ig, amikor egyhangú választással ismét ő került a kamara kereskedelmi alelnökének székébe. Kezdeményezésére alakult meg az Országos Hitelvédő Egyesület, ő teremtette meg a hites kamarai revizori intézményt s ő volt kezdeményezője a Magyar Gazdaságkutató) Intézet felállításának is. A napisajtóban és a szaksajtóban írt cikkein kívül több tanulmánya ia megjelent, a kereskedelmi szakkutatás reformjáról pedig könyvet írt. Elnöke az Országos Hitelvédő Egyesületnek. Dr Szinnyei József (A Magyar Tudományos Akadémia választottja) 1857-ben született Pozsonyban. Római katolikus, nyugalmazott egyetemi tanár. A budapesti egyetemen bölcsészetdoktori diplomát és tanári oklevelet szerzett. Egyetemi hallgató korában adta ki első műveit: „Irodalmunk története 1711—1772-ig" és „A magyar irodalomtörténetírás ismertetése" címmel. Az utóbbit, amely művelődéstörténeti pályamunka, az Akadémia 1877ben jutalomban részesítette. 1879—1880-ban állami ösztöndíjjal Finnországban járt és egy évig összehasonlító nyelvkutató munkát végzett. Hazatérve adta ki „Az ezer tó országa" című munkáját és a Finn-Magyar Szótárt. Az utóbbit az Akadémia a Marczibányi-jutalommal tüntette ki. Főbb munkái : Magyar Nyelvhasonlítás, amely hét kiadást ért el ; Magyar Tájszótár, amelyet az Akadémia a nagyjutalommal tüntetett ki; A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége; Finnischugrische Sprachwissenschaft, amely két kiadást ért meg. Több magyar nyelvtant adott ki a középiskolai oktatás számára. A magyar nyelvtudomány és a finn-ugor összehasonlító nyelvtudomány mívelője. Nyelvismerete széleskörű. Magyar, német és finn nyelven sok dolgozata jelent meg. 1886-tól öt éven át a kolozsvári egyetemen adott elő, 1893-tól 1928-ig a Pázmány Péter Tudományegyetemen az ural-altáji összehasonlító nyelvészet rendes tanára, a bölcsészettudományi karnak dékánja és az egyetemnek rektora volt. A Magyai Tudományos Akadémia igazgató és rendes tagja, főkönyvtárnoka és első osztályának titkára. Elnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, tiszteletbeli tagja több külföldi akadémiának és magyar tudományos társulatnak.