1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választett felsőházi tagok - Bittner János - Fekete Zoltán

120 keltett. Irodalmi munkássága rendkívül kiterjedt. Jelentősebb művei : Közművelődésünk és a harmadik egyetem (1894). Az ismeretterjesztés eszközei az iskolán kívül (1897). Beatrix királynő (1908, később franciául, spanyolul és olaszul is megjelent). A Cinquecento festészete, szobrásza ta és művészi ipara (1908). A tájképfestészet a XVII. században (1910). A természetfeletti elem Shakespeare színműveiben (1911, megjelent németül és franciául is). Az abszolutizmus koira Magyarországon (1921—26). Publicisztikai munkássága is széleskörű. Az I. osztályú Magyar Érdemkereszt, a Corvin-lánc és sok más magas külföldi és belföldi kitüntetés tulajdonosa. Bittner János (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara választottja) 1867-ben született Nagyapponyban. Római katolikus, hentesmester. Négy polgárit végzett, azután kitanulta mesterségét, majd hosszabb tanulmányúton volt a külföldi államokban. Hazatérése után hentesmester lett s már korán belekapcsolódott a politikai mozgalmakba. 1903 óta tagja Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. 1920-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának elnöke lett s e tisztet tíz éven át töltötte be. Érdemei elismeréséül 1915-ben a kereskedelmi tanácsosi címet kapta, 1924-ben pedig kormányfőtanácsossá nevezték ki. Harminckét évig volt elnöke a Budapesti Hentesipartestületnek. Az ő tollából jelent meg az első húsipari szakkönyv, az ő munkája a finom hentesáruk receptkönyve. Fekete Zoltán (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem választottja) 1877-ben született Selmecbányán. Evangélikus, egyetemi tanár. A gimnázium elvégzése után erdőmérnöki tanulmányokat folytatott és 1900-ban szerezte meg erdőmérnöki oklevelét. 1898-ban lépett állami szolgálatba. Hat éven át a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola tanársegéde, majd adjunktusa volt, hét éven át pedig a zsarnócai erdőrendezőséget vezette. 1911-ben megvált az üzemtől s a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán az erdőrendezéstan tanára lett. 1919-ben a főiskolával Sopronba menekült. Hat éven át viselt dékáni, négy éven át rektori, két éven át