1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond - Szontagh Jenő

110 Dr Szeberényi Lajos Zsigmond (Békés vármegye törvényhatóságának választottja) 1859-ben született Békéscsabán. Evangélikus esperes. Atyja evangélikus püspök volt. Középiskoláit Békéscsabán, Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte, majd teológiát hallgatott Pozsonyban és Berlinben. Egyházi pályára lépett és az alsó papi fokozatok elérése után evangélikus esperessé nevezték ki. Sokat tartózkodott külföldön és nagy utazásokat tett Nyugat-Európában, a Skandináv-államokban és a Balkánon. Széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki, több önálló műve jelent meg, részben egyháztörténeti, részben társadalomtörténeti taralommal. A Nazarénizmus című művét németre is lefordították. Több munkájában foglalkozik a Luther-problémával, így a „Dr. Luther Márton élete", „Luther vagy Loyola" és „Luther ócsárlói" című műveiben is. Irodalmi munkásságának ebbe az irányába tartozik „Mózes vagy Jézus" című műve is. Igen mélyrehatóan foglalkozott a magyar parasztság helyzetével. Ezek a munkái szintén könyvalakban jelentek meg a következő címekkel: „A parasztok helyzete Magyarországon", „Parasztkérdés", „Tömegmozgalmak", „A parasztok a világháború után". Megírta külföldi utazásainak naplóját és lefordította Kierkegard „Önvizsgálat" című munkáját és Andersen: „Az én életem meséje" című művét. 1932-ben jelent meg „Gusztáv Adolf élete" című munkája s 1933-ban adta ki „Marxtól Leninig, a modern pogányság harca a kereszténység ellen" című szociális tanulmányát. 1935-ben Knud Hee Andersen: „A názáreti Jézus" című értekezését fordította magyar nyelvre. 1920 óta szerkeszti a „Cabiansky Kalendár" nevű tót naptárt. Szontagh Jenő (Győr-Moson-Pozsony vármegye törvényhatóságának választottja) 1873-ban született a német lovageredetű Szontagh-nemzetség gömöri ágából, amely közel 500 éve sok értékes embert, alispánt, követet, képviselőházi alelnököt, tudóst adott a magyar közéletnek. Római katolikus, nyugalmazott főispán. Tanulmányainak befejezése után mint pénzügyi fogalmazó állami szolgálatba lépett. 1898-ban a pénzügyminisztérium vámosztályába került s itt mint fogalmazó és segédtitkár 1904-ig szolgált. Erre az időre estek a lefontosabb kereskedelmi és vámszerződések, amelyeknek létrejöttében tevékeny része volt. Az olasz király ebből az alkalomból tüntette ki a Szent Móric és Lázár-rend lovagkeresztjével. 1904