1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Id. Meczner Béla - Mikecz Dezső

103 viselői mandátumáról s azóta a felsőházban gyakorolja törvényhozói jogát. Örökös tagja Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának. Tevékeny munkása a református egyháznak is. Egyházmegyei gondnoka a felsőbaranyai református egyházmegyének. Id. Meczner Béla (Zemplén vármegye törvényhatóságának választottja) 1850-ben született az abaújmegyei Korláton. Református, nyugalmazott főispán, földbirtokos. Középiskoláit Budapesten és Sárospatakon, a jogot pedig Eperjesen végezte. Miután ugyanott letette az államtudományi államvizsgát, átvette zempléni s szabolcsi birtokainak vezetését. Résztvett Bosznia okkupációjában s mint tartalékos hadnagy és főhadnagy kitüntette magát. A királyhelmeci kerület 1905-ben és 1906-ban országgyűlési képviselőjévé választotta a függetlenségi párt programmjával. A király 1908-ban örökös főrendiházi taggá és Háromszék vármegye főispánjává nevezte ki. Főispáni működése során nagy érdemet szerzett azzal, hogy a háromszékmegyei politikai pártok villongását lecsillapítva, a békét helyreállította. A koalíció megszűnése után lemondott és visszavonult zemplénmegyei birtokára. A forradalmak idején üldözőbe vették, majd mint túsz heteken át raboskodott. Igen tevékeny részt vesz vármegyéje közéletében, több mint negyven év óta tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságának. Elnöke a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesületnek. Gondnoka az alsózempléni református egyházmegyének. Mikecz Dezső (Szabolcs vármegye törvényhatóságának választottja) 1863-ban született Fényeslitkén, Szabolcs vármegyében. Református, nyugalmazott alispán, udvari tanácsos. Középiskoláit Sopronban és Budapesten, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1886-ban Szabolcs vármegye szolgálatába lépett s nemsokára szolgabíró, 1896-ban főjegyző, majd 1906-ban alispán lett. 1917-ben a magyar királyi udvari tanácsosi címet kapta. 1918 végén nyugdíjba ment. Közéleti pályáján a Fejérváry Géza báró kormányzása idején történt események állították a legnehezebb feladatok elé. Vezető szerepet vitt Szabolcs vármegyében a nemzeti ellenállás alkotmányvédelmi küzdelmében s ezeknek az ügyeknek központi előadója volt. Az ebben az időben szerzett érdemeit jutalmazta a vármegye közönsége akkor, amikor később, aránylag fiata-