1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Bottlik József

harc; Montenegró a balkáni háborúban; Kémkedés békében és háborúban; A világháború és a hadijog). Nyugdíjaztatása ót:i az ifjúság iskolánkivüli nevelésének országos megszervezése körül végzett érdemes munkát; a levente-intézmény megalapítása az ö nevéhez fűződik, alapitója s egyidőben szerkesztője volt a Levente ciinii folyóiratnak. Szervezőereje a Falnszövetség felvirágoztatása körül is megnyilvánult; éveken át volt ügyvezető igazgatója - - ezidöszerint alelnöke e ma már nagyjelentőségű társadalmi intézményünknek. Emellett főszerkesztője volt a Szövetség Falu eimü folyóiratának és szerkesztője a Palüszővetség Tudósítójának. Jelenleg a GaZdák Biztosító Szövetkezetének igazgatója B ez állásában a szociális népbizlositás melleit nyugateurópai mintára megszervezte « hazai állatbiztosítást is. CsonkaTorontál vármegye tőrvényhatósági bizottságának tagja s mint vezetőségi tag játszik szerepet a Frontharcosok Országos Szövetségében és a Magyar Szövetkezetek Szövetségében is. Kerülete lokális ügyei körül is jelentős érdemeket szerzett. Ezeknek az érdemeknek elismeréséül Szörcg község uj részét róla bodolciep nek nevezte el. A politikai életben először a szerb megszállás alól épen fel* szabadul! torontáli területen 1921-ben megtartóit választások alkalmával tűnt tel, amikor a lörökkanizsai kerületben választották meg kisgazdapárti programmal. Azóta állandóan tagja a törvényhozásnak a lörökkanizsai mandátummal. A második nemzetgyűlésnek jegyzője is volt. Felszólalásai rendszerint a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kérdések, ifjúsági testnevelési ü^vek s kultúrpolitikai tárgyak körül mozogtak. Az egységes pártnak megalakulása óta tagja. BOTTLIK JÓZSEF (Mczöcsát) Született 1873-ban Budapesten, Uyja Lajos, több cikluson át országgyűlési kép viselő volt. Joghallgató korában az ifjúsági közéletben mini a budapesti Egyetemi Kör és az Országos Diákszövetség elnöke veti részt. Ebben az időben hírlapírással és szakirodalommal is foglalkozott. Jogi tanulmányainak befejezése után Borsod vármegye szolgálatába lépett 1897-hen aljegyző, 1901-ben a mezőcsáti járás föszolgabirája, 1911 ben vármegyei főjegyző lett, 52