1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Bottlik István báró

ispánjának nevezték ki, állásáról azonban a Károlyi-rezsimben lemondott. Zala megye törvényhatósági életében közel négy év­tized óta szerepel. Tagja a törvényhatósági és a közigazgatási bi­zottságnak. Tagja a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek. A fel­sőházba Zala megye küldötte. BOTTLIK ISTVÁN BÁRÓ Tibolddarócon, Borsod vármegyében szü­letett 1879-ben. Iglón elvégezvén középisko­láit, a budapesti tudományegyetemen jogi ta­nulmányokat folytatott s államvizsgát tett. Tanulmányainak befejezése óta tibolddaróci birtokán gazdálkodik, jelentős szerepet játszva a magyar közgazdasági élet számos más ágazatában is. Borsód vármegye tör­vényhatósági és közéletének évtizedek óta egyik vezető egyénisége. A református egy­házi élet legbefolyásosabb tekintélyei közé tartozik. 1901-ben a mezőkeresztesi kerület függetlenségi párti programmal egyhangúlag képviselővé választotta s ezt a kerületet képviselte a hosszú parlamentben is; mégis a háború alatt katonai szolgálatot is teljesített tartalékos huszárkapitányi rangban 1917 tavaszáig, amikor a király az Esterházy-kormány alatt földmive­lésügyi államtitkárrá nevezte ki. miután az illetékes helyről elő­zetesen felajánlott közélelmezési miniszteri állást nem vállalta. A minisztérium háborús csoportjának vezetője volt. Államtitkár­sága idején, amelyet a Weker le -kormány alatt is egészen az összeomlásig megtartott, a bárói méltóságot nyerte el. A kommu­nizmus alatt megszállott területen lévő birtokára volt kénytelen menekülni és megszállt területen tartózkodott az első nemzet­gyűlés évei alatt is. Az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon a mezőkövesdi kerület pártonkívüli programmal választotta meg képviselőjévé s ugyané kerületben kapott, ezúttal egyhangú man­dátumot, az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztások alkalmá­val is, most már mint az egységespárt hivatalos jelöltje. A frank­botrány idején ugyanis belépett az egységespártba, hogy Bethlen István gróffal való szolidaritásának ily módon is kifejezést adjon. A. nemzetgyűlés plénumáhan nem igen szerepelt, de annál inten­zivebb munkásságot fejtett ki azokban a bizottságokban amelynek tagja volt. Egyike volt ama kevés képviselőnek, akik az uj ország­gyűlés első képviselőházában hal bizottságban kaptak helyet. E cyklus alatt, mikor Mayer János akkori földmivelésíigyí minisz­ter pozíciója több izben megrendültnek látszott, őt emlegették 426

Next

/
Oldalképek
Tartalom