1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Walkó Lajos dr.

pártját s „Nemzeti Demokrata Vázsonyi Párt" néven Gál Jenővel együtt önálló listával, mint listavezető indult a küzdelembe Buda­pest északi kerületében, mely a Terézvárost is magában foglalja. A választási harcban az összes polgári pártok között az ő listájára esett a legtöbb szavazat, ami nagy meglepetés volt és rendkívüli politikai sikert jelentett. így kapott mandátumot a kerületben ő is és Gál Jenő is. Az uj Házban sürün száll sikra a kispolgárság érdekeiért és a demokrácia követelményeiért. Első jelentékenyebb parlamenti beszédének (a népszövetségi vitában 1931 nov.) élénk \ isszliangja volt. Már említett hírlapírói munkásságán tul mostanában is gyakran találkozni a nevével különböző lapokban és folyóiratok­ban. A szépirodalom terén is megpróbálkozott: két egyfelvonásos darabja színre is került Budapesten, a Magyar Színházban és Forgács Bózsi Kamaraszínházában. WALKÓ LAJOS DR (Baja) M. kir. külügyminiszter, ősrégi szepes­ségi csaiád sarjaként 1880 október 30-án született Budapesten. Középiskoláit Budapes­ten az evangélikus főgimnáziumban végezte; azután jogot hallgatott előbb a budapesti, majd a lipcsei s a berlini egyetemen. Az utóbbbi két egyetemen nemzetgazdasági stúdiumokat is folytatott. Tanulmányai be­fejeztével 1902 augusztusában a Magyar Le­számitoló- és Pénzváltóbank szolgálatába lépett s itt dolgozott előbb titkári, később vezetői minőségben 1911-ig, miközben joggyakorlatot is folytatott s ügyvédi vizsgát is tett. 1911-ben állami szolgálatot vállalt: titkári rangban a pénz­ügyminisztériumba került s itt rrvid néhány esztendő alatt rend­kívüli karriert futott be: 1919 szeptemberében, a Friedrich-kor­mány idején, államtitkári rangra emelkedett. Állásától 1921 ja­nuárjában felmentetvén, egyideig szolgálalon kivüli viszonyban volt, de még ugyanezért évben a kormányzó a külügyminisztérium státuséba való áthelyezése mellett rendkívüli követté és meghatal­mazott miniszterré nevezte ki. Ez időben volt aktuális a magyar állam és a magyar állampolgárok külföldi tartozásainak a trianoni szerződés 23-iki cikke értelmében való rendezése s a kormány az ezekre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával őt bizta meg. Ily 314

Next

/
Oldalképek
Tartalom