1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Fáy István dr.

széki biró lett a budapesti büntetőtörvényszéken s a forradalom kitörése után különféle társadalmi körökben előadásokat tartott a bolsevizmus ellen, amiért a proletárdiktatúra azzal fizetett neki, hogy nyomban kitörése után letartóztatta s hosszú heteken át fogva tartotta. A proletárdiktatúra bukása után tartott előadásaiban óva intett a szélsőségektől. így ismert nevet szerzett magának a fővárosban. A budapesti községi választások alkalmával 1920 nyarán törvényhatósági bizottsági taggá választották. Azóta hacos tagja a budapesti községi demokratapártnak s mint ilyen sokszor keveredett éles konfliktusba a törvényhatósági közgyűlés többségi pártjaival. A főváros közgyűlésén s azonkívül is mozgatója volt a hadifoglyok hazaszállítását célzó törekvéseknek. Az 1922. évi nemzetgyülésú választásokon a pestkörnyéki kerületben mint a demokratapáli listavezetője mandátumot kapott s azóta állandóan tagja a törvényhozásnak e kerület bizalmából. A nemzetgyűlésen s az uj országgyűlés képviselőházában a jogrend és jogegyenlőség érdekében tartott felszólalásaival tűnt ki. Beszédei és interpellációi, amelyeket a kisipar, kiskereskedelem és általában a kisebb exisztenciák, igy a nyugdijasok érdekében is, valamint a pénzügyminisztérium jutalmazási rendszere („dugsegély") ellen momdolif, kötetekre rúgnak. A buga Imi adó és az egész adórendszer igazságtalanságai elHen folytatott küzdelmével a fővárosi és a budapestvidéki kispolgárság körében rendkívüli népszerűségre detit szert. A közéJet erkölcsi tisztaságáért nagy erővel száilM sikna fi különösen a népjóléti miinisz'térium.baín egyidöhen történt visszaélések felfedésével keltett nagv feltűnést. Már említett publicisztikai müvein kivül ujabban (1929) két hadil'ogolyregény adott ki (Hat ló, negyven ember; Ezer ember asszony nélkül), amelyekkel jelentékeny sikert aratott. FÁY ISTVÁN DR. (Feled) 1887 szeptember 3-án született Zádorbázán, (iömör-Kishont vármegyében. Tanulmányait a budapesti kegyesrendi s a rimaszombati protestáns főgimnáziumban, valamint a Pázmány Péter-Tudományegyetemen végezte. A jog és államtudományok doktora. 1910-ben mint vármegyei aljegyző, GömörKisbont vármegye szolgálatába lépett, mely 1917-ben másodfőjegyzővé választotta meg, A háborút a cs. és kir. 2. sz. huszárezred .lel küzdötte régig. 42 hónapot töltve a kfi93