1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Apponyi Albert gróf

APPONyI ALBERT GRÓF (Jászberény) A „legnagyobb élő magyar". Jászberény város aranymandátumos Képviselője. Bécsben született, 1846 május 29-én. Néhaj Apponyi György gróf volt udvari kancellár fia. A jezsuiták kalksburgi (alsó uisztriai) intézetében nevelkedett 1863-ig, azután Pesten és Bécsben jogot hallgatót! Tanulmányai befejezte után az akkori idők szokásához képest hosszabb ideig (186870) külföldön tartózkodott, főként Németországban, Angliában és Franciaországban. Franciaországban a royalista arisztokrata társaságba volt bejáratos. A francia arisz Jokraták közül kivált Montalembert gróf volt rá nagy hatással. Az ő házában ismerkedett meg Le Play-vel, a hires konzervatív szociológussal, akinek munkái nagy befolyással voltak további szellemi fejlődésére. 1869 őszén jelen volt a szuezi csatorna meg nyitásánál Külföldi utazgatásaiból hazatérve, csakhamar belekerült az akkoriban rendkívül élénk politikai élet forgatagába. 1872-ben választották meg első izben országgyűlési képviselőnek s azóta mindmáig megszakítás nélkül tagja a magyar törvényhozásnak. A szentendrei kerületben kapta első mandátumát Deák-párti programmal. „Mindenki bizonyos kíváncsisággal fogadott", irja emlékirataiban a képviselőházban való első megjelenéséről , de kérésen rokonszenvvel. A baloldal a konzervatív ivadékot látta bennem, a lil>erális Deák-pártiak egy ultramontán akció képviselőjét*". A kíváncsiságot azonban hamarosan meleg érdek lődés váltotta fel, mert lenyes szónoki képességei már legelső lel szólalása alkalmával a szenzáció erejével hatottak. (Az 1873. évi költségvetés részletes vitájában az Országos Zeneakadémia fel állítása mellett szólalt fel. Az erre vonatkozó tételt a Ház nagy többséggel elfogadta — 1872-ben mint fölösleges „luxuskiadást törölték). Az 1875-iki általános választásokon — az országgyűlés ciklusai akkor még három esztendősek voltak három helyen is kisebbségben maradt: Kőszegen, egy bácskai s egy erdélyi oláh kerületben, mint maga irja: végigbukott az országon, ha nem h a Kárpátoktól az Adriáig, de a Vágtól az Oltíg, a Dunántúltól i Tiszáig 'és csak 1877-IMMI választolták meg de ezuttal cgyhan gnan az időközben megüresedett árvamegyei bobrói kerületben, I konzervatív Sennyey párt programjával Addig a főrendi 10