1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Erődi-Harrach Tihamér dr.

ziumának magyar-latin szakos tanárává választotta meg. Ez idő óta Hódmezővásárhelyen működik, ahol majd hannincöteszlendős közéleti pályája alatt a város minden társadalmi, művelődési és politikai mozgalmából kivette a maga részét. Régtől fogva tagja a város törvényhatósági bizottságának (1930 óta örökös tagja), amelyben annak idején erős oszlopa volt a szabadelvű és később a nemzeti munkapártnak. Az utóbbinak országgyűlési képviselőjelöltje is volt 1906-ban, de a választáson Endrey Gyulával szemben kisebbségben maradt. A román megszállás után,

J a tiszántúli választások idején Emich Gusztáv akkori kereskedelemügyi miniszter (utóbb berlini követ) pártjának elnöke volt, később pedg a helyi egységespárt ügyvezető elnöke lett s az volt egészen a legutóbbi időkig, amikor 1931 nyarán Hódmezővásárhely városa az egységespárt listáján Mayer .János, akkor még földmivelésügyi miniszter mögött pótképviselőnek választolta meg. Mayer János, akit Kápolnán is megválasztották, hódmezővásárhelyi mandátumáról lemondván, helyébe öt hivták be a hódmezővásárhelyi kerület egységespárti képviselőjének. Tanári munkássága közben irodalmi és nyelvészeti tanulmányokkal is foglalkozott s hét éven a Hódmezővásárhely (inni politikai napilap főszerkesztője is volt. Különböző folyóiratokban és évkönyvekben számos essayje jelent meg s ezeken kivül egy Simay Kristóf élete eim alatt önállóan megjelent kötetnek is szerzője. ERŐDI-HARRACH TIHAMÉR DR. (Tiszaföldvár) Fiúméban született 1885 május 22-én. Ifjabbik fia Erödi-Harraeh Béla dr, nyugalmazott lankerü'eti főigazgatónak. Középiskoláit Budaj^esten, egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben a jogi fakultáson végezte. Emellett a heidelbergi egyetemen közgazdasági előadásokat is hallgatott. Berlini egyetemi évei évei alatt tagja volt Liszt büntetőjogi, valamint Bninnen és Giereke jogtörténeti szemináriumának. Budapesti egyetemi polgár korában vezetöszerepet játszott a Joghallgatókat Segitő Egyesületben. 1902-ben ügyvédi vizsgát tett, aztán birói szolgálatba lépett, s előbb mint joggyakornok Budapesten, majd mint bírósági jegyző Esztergomban s utóbb a fővárosban működött. 1915-ben kilépett a birói szolgálatból s azóta Budapesten ügyvédi praxist folytat s gazdálkodik. A budapesti ügyvédi li 81