1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Erdélyi Aladár dr.
ERDÉLY I ALADÁR DR. (Cegléd) 1880-ban született Tótszerdahelyen, Zala vármegyében, ahol édes atyja nagybirtokos és évek hosszú során át a megyei szabadelvű párt elnöke volt. Középiskoláit Győrött, Székesfehérvárt és Esztergomban . végezte, főiskolai tanulmányait pedig Budapesten a tudományegyelem jogi fakultásán. Ügyvédi oklevelet nyervén, Pakson folytatott ügyvédi praxist s onnan vonult be 1915 márciusában önkéntesnek a 29. sz. m. kir. honvédgyalogezredhez, amelynek kötelékében küldötte végig, legutóbb mini tartalékos zászlós, a bukovinai s az olaszországi harcokat, miközben vitéz magatartásáért több izben kitüntetésben részesült. Leszerelése után nem folytatta tovább ügyvédi praxisát, hanem tolnamegyei birtokán gazdálkodott, ami mellett azonban jogtudományi tanu'mányokkal is foglalkozott. Korábbi ilynemű munkásságának eredménye „A régi magyar családi hitbizomány története éa joga' cimü kétkötetes müve, melyet a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrókay-dijjal koszorúzott s melynek alapján a pozsonyi egyeíem még a háború alatt magántanárrá habilitálta. Később, már a háború után, Ugyancsak a pozsonyi egyetem az egyházjog tanárának hívta meg, tanszékét azonban a forradalom zűrzavarai között már el nem foglalhatta. Tudományos munkásságál honorálta 1931-ben a szegedi tudományegyetem is. amikor a perjog tanárának hivta meg. ezúttal sem került azonban sor tanszéke elfoglalására. merj 62 politikai pályájának feláldozásával járt volna. A politikában a háiboruból vailó visszakérése után kezdetit szerepelni, eleinte esak Tolnában ahol birtoka fekszik s ahol a törvényhatósági bizottság iagja már régóta, később azonban képviselőnek is fellépett és miután 1920-ban kisgazda-programinál kisebbségben maradt a paksi kerületijén, 1922-ben sikerült e kerület mandátumát elhódítania annak volt nemzetgyűlési képviselőjétől, Bodor Györgytől. A nemzetgyűlésen kezdettől fogva jelentős szerepet játszott: több beszéde és előadói jelentése komoly méltatásra talált s őszinte, szókimondó magatartása nagy népszerűséget szerzett neki. Az agrárérdekeket képviselte mindig nagy súllyal és erővel, de a közélel egyetlen terrénumát sem hanyagolta el és gyakran mondott a kormánypárt padsoraiból szokatlanul erős kritikát a kormány politikájáról, kivált adóügyekben és a közéleti tisztaság kérdéseiben. A/ 1928-iki választásokon kél 77
