1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Dinnyés Lajos - Dréhr Imre dr.

sából s mivel, ezenkívül is üldözésben volt része, sokáig felvidéki falvakban bujdosott. Csak a kommün összeomlása után tért vissza s ekkor mint cégvezető foglalta el helyét a Leszámítoló Banknál, amelynek még 1921-ig állott szolgákitábm. aimikor az ujunmian alakult Lloyd-Baiiik igazgatójának hívta meg. Politikai hajlamai ekkor már erősebben előtérbe léptek s hivatást érezve magában az országos politika iránt. 1922-ben az enyingi kerületben pártonkívüli programmal fel is lépett képviselőink. A mandátumot Kovács J. István volt államtitkárral szembeni heves küzdelem után el is nyerte s annak birtokában aztán az egységespárihoz esallakozolil. Azóta az ujabb magyar politikaii élei legismertebb szereplőinek sorába lépett. Mint pénzügyi szakember a költségvetési vitákban hallatta leginkább hangját s a szanálási bizottság munkájából vette ki a részét, de publicisztikai és egyéb parlamenti miunkássága révén már ezidétt is gyakorlati szociálpoltlikusaink közötl emlegetlek: a második nemzetgyűlés utolsó éveiben a népjóléti és munkaügyi tárca költségvetésének és javaslatai nak előadója volt és jórészben az ö müve a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesület ének megalakulása. Erre az időre ősik élénkebb szereplése a sportélet terén is. 1925-ben a Magyar Labdarugóegyesületek Szövetségének elnökévé választották s e tisztségében ö vilii' keresztül az amatőr és professzionalista sport szétválasztáséi s (i küszöbölte ki azokat az ellenieteket is. amelyek a futball s a sport többi ágai között akkoriban fennálltak. Közéleti munkássága egyre szélesebb körökre terjedvén ki. 1925-ben lemondott a Lloyd-Kank ügyvezető-igazgatói állásáról s egyúttal különböző közgazdasági vállalatoknál viselt igazgatósági tagságairól is; ezzel szemben alig volt a közéleti tevékenységnek olyan ága, amelyben az ö nevével ne leheteti volna találkozni k közgazdasági, társadalomtudományi és pénzügyi szakirodalmi mim kássága most fokozol

I mértékben bontakozott ki. 1926 novemberében a kormányzó néhai Vass József akkori népjóléti miniszter mellé politikai államtitkárrá nevezte ki s czidö tol kezdve tág tere nyílt nagy szociálpolitikai felkészültségének érvényesítésére. Botdogemlékti Vass József „jobbkeze*

1 gyanánt emlegették és valóban jelentékeny része volt az utóbbi idők nagy szociálpolitikai alkotásainak létrejöttében. Nagy és eredményes munkásságáért a kormányzó, miután már előbb főtanácsossá nevezte ki. L928-ban a II. osztályú csillagos magyar érdemkereszttel, 1929-ben pedig a Vöröskereszt érdemkeresztjévé] tüntette ki. Közben az 1928. évi téli választások idején két mandátumot is kapott: az enyingit és a veszprémit s mivel ez utóbbiban Vass Jó/srl ön") kébe választották meg. a kettő közül e/l tartotta meg. V;iss Józsefnek 1980 szeptemberében történi hirtelen elhunyta ?:;