1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Czettler Jenő dr.

1904-l>en a mezőgazdasági munkás/osztályba rendelték, 1905 végén pedig a földtehermentesités és a mezőgazdasági hitelügy rendezésére megindított országos akció előadója lett. Ez akció beszüntetése után 1006 őszén megbízást nyert a cselédtörvény és a munkásház-törvény kodilikációs munkálataiban való részvételre. Közben 1905 óta közgazdaságtant és szociálpolitikát adott elő a kir. állatorvosi főiskolán. 1908-ban azt a megbízatást kapta, hogy a gazdasági akadémiák tanárai számára agrárszociálpolitikai tankönyvet irjon s e tárgy tanulmányozása céljából a fölmivelésiigyi minisztérium külföldi tanulmányútra küldte. Főként Berlinben, Schmoller, Jastrow, Dade és Fassbender professzorok szemináriumában dolgozott s az ő szakszerű vezetésük mellett gyűjtötte munkájának alapanyagát. Járt ekkor Dániában és Svédoi szagban is, a mezőgazdasági szövetkezetek működését tanulmányozva. 1909-ben, miközben nagy munkáján dolgozott, a földmivelési minisztérium a külföldre vándorolt magyarok visszatelepítése érdekében megindított akció vezetőjéül a Magyar Gazdaszövetséghez osztotta be s itt már ekkor igen nagy érdemeket szerzett a falusi nép agrárkulturájának fejlesztése, a földmivelés indusztrializálása és a szövetkezeti mozgalom ápolása körűi. A háiboru kitörésekor az amerikai visszavándoriás birtokpolitikai vonatkozásai megszűnvén, a roktkantteilepité's kérdésével kezdett foglalkozni és alapvető tevékenységet fejtett ki a Gazdaszövetség birtokpolitikái bizottságában, mely a birtokreform kérdésével Proihászka Ottokár közismert javaslata alapján akkoriban kezdett foglalkozni. Emelteti tagja lett a luadseregfőptuancsnokiság és a hadügyminisztérium mellett szervezett legfőbb gazdasági tanácsnak is, amelynek 1918. évi bécsi konferenciáján a Középeurópai Gazdaegyesület megbízásából előadói javaslatot terjesztett elő a háborús mezőgazdasági munkáskérdésről. Ez időben készült el a „Magyar mezőgazdasági szociálpolitika" cimü nagyszabású munkájával, melyet a Tudományos Akadémia a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jutalmával koszorúzott meg. 1918 elején mint osztálytanácsos kivált a földmivelésügyi minisztériumból s végképen a Magyar Gazdaszövetség szolgálatába lépett, előbb mint igazgatóhelyettes, később mint igazgató s ugyancsak ebben az esztendőben a budapesti tudományegyetem jogi kara a mezőgazdasági szociálpolitika magántanárává habilitálta. Ebben az időben már forradalmi viharok rázták az országot s ö most, mint a Magyar Társaság főtitkára, szóval és tollal veit! részi mindazokban a mozgalmakban, amelyek megakarták állítani a vesztébe rohanó országot végzetes útjában és ez a munkássága, valamint eddigi tudományos és szociálpolitikai sikerei r> 65