1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XVI. Az OMGE által javaslatba hozottak közül a kormányzó által kinevezett két tag - Buday Barna

életben. Nemsokkal az OMGÉ-hez való belépése után átvette az egyesület hivatalos lapjának, a Közlelek-nek felelős szerkesztését, amelynek naggyá tételében jelentős része van és amelynek 1926 óta főszerkesztője. Az OMGE-ben csakhamar felismerték tehetségét, egyre nagyobb pozíciói és hatáskört kapott, egyre jelentékenyebben folyt 1H

I a magyar gazdatársadalom érdekeinek védelmébe, a magyar gazdák egyik előharcosa és az OMGE igazgatója lett. Tisztviselői hatáskörében az OMGE-ben előadója az irodalmi és szakoktatásügyi, a szociálpolitikai, kivándorlási és birtokpolitikai kérdéseknek. Publicisztikai munkásságot intenzivebben 1901 óta fejt ki, amikor gróf Károlyi Sándor meghívta a Hazánk című napilap felelős szerkesztőjének. Ebben az időben már erőteljesen bontakozott ki kivételes irói és publicisztikai tehetsége. Az elmúlt hamm évtized alatt különböző nagy lapok hasábjain jelentek meg cikkei és irodalmi munkásságát a következő adatok jelzik: Szerkesztette a Eüggetlen Újságot (Néplap 1900), a Magyarország közgazdasági rovatának rendes munkatársa (1900), a Hazánk politikai napilap felelős szerkesztője (1901—1905), az Ország politikai napilap felelős szerkesztője (1905), a Magyar Hírlap politikai napilap vezércikkírója (1906—1911). A Magyar Földműves néplap felelős szerkesztője (1910). Szerkesztette a Falu cimü folyóiratot (1920). Az Uj Barázda napilap és a Vasárnap főmunkatársa (1920—4925). A Budapesti Hírlap belső munkatársa (1926-tó!). Cikkeket irt a Budapesti Hírlapba (1907-től), az Egyetértésbe (1908), a Budapestbe (1911), a Magyar Gazdák Szemléjébe (1903), a Társadalomtudományi Szemlébe (1911), a Budapesti Levelezőbe (1909). Különböző szaklapokban és napilapokban megjelent cikkeinek száma több mint két és félezer. Jelenleg a Budapesti Hirlap első publicistája és ünnepi vezércikkírója. Mint publicista a háború előtt a kiegyezésnek nemzeti tartalommal való megtöltését sürgette és 'íz utóbbi évtizedben is a nemzeti eszme erősitését, a szociális alkotásokat sürgeti. Egyike az ország legkiválóbb publicistáinak, akinek Írásait nemcsak eszméinek gazdagsága, de ötletes és szellemes fordulatai, stílusának egyéni zamata, pompás magyarsága, színessége jellemzi. Épp oly őszintén tud elmélyedni és a legnehezebb kérdésekkel szakszerűen foglalkozni, mint könnyedén, ha kell humorosan elbeszélni. önálló alakban megjelent müvei: Adatok Magyarország gyümölcsterméséhez. Gabonauzsora (1899). A kivándorlásról (1903). Agrárpolitikai megbeszélések (1904), Derült égbolt alatt novellakötet (1909). A parcellázásokról (1908). Kire szavazzon a magyar gazda (1909). Időszerű kérdések (1910). A mezőgazdasági 558