1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Bud János dr.

bizottság tagja szerepel. 1917-ben tagja volt a stockholmi szocialista békeértekezlet magyar delegációjának, 1919-ben egyik referense a berni szociáldemokrata kongresszusnak, amelyen igazságos, annexió és hadisarc nélküli békefeltételekel követelt Ma gyarország számára. A forradalmak lezajlása után 1920-ban Bécsbe költözött s ott élt sokáig, anélkül, hogy az ottani emigránsmozgalomban exponálta volna magát. 1929-ben tért vissza Budapestre. Az akkor ellene megindított szabályszerű eljárás során semmiféle terhelő momentum sem merült fel ellene. Pártja mozgalmaiban ezidőszerint is sulyosszavu egyéniség. Ujabban ismét tagja a pártvezetöségnek és munkatársa a Népszavának, amelynek kiváló publicistája. A párt tudományos folyóiratában a S/.ocializmus-ban számos dolgozata jelent nieg. A parlamentnek ezullal először tagja. A szociáldemokrata párt listájával kapott mandátumot Budapesten, a déli kerületben, az 1931. évi általános választásokon. BUD JÁNOS DR. (Békésctabá) Született 1880-ban Dragomérfalván, Mái niarosvármegyében, ahol édesatyja népiskolai igazgató volt. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon i premontreiek főgimnáziumában, főiskolai tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán végezte. Az államtudományok doktora. Stúdiumait még teljesen be sem fejezte, mikor 1901-ben a Központi Statisztikai Hivatal szolgálalába lépett; 1912 májusáig dolgozott Ül tőképpen a statisztikai szolgála! szociál- és kereskedelempolitikai ágazataiban. Az emiitett időben szolgálattételre a kereskedelmi minisztériumba rendelték, aho! a vámpolitikai osztályban tííbb fontos megbízatást kapott. Többek között ö dolgozta ki a háború alatt a magyar kormány memorandumai a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződésről, amely akkoriban — a „Mitteleuropa" jelszavának uralma idején telelte aktuális volt. A kereskedelmi minisztérium megbízásából a vámpolitikai és szociális terhek összefüggéséről, valamint a kvóta gazdaságpolitikai hatásairól irt tanulmányai rendkívül alaposságukkal és erőteljes szociális felfogásukkal tűntek ki. Knv az időre esik tudományos működése is, melynek jelentősebb produktumai a következők: A magyar szenl korona országainak 56