1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Szinyei Merse István - Szterényi József báró

mával foglalt helyet, már újra nagy szerepet játszott és tagja volt a második nemzetgyűlésnek is. Emellett rendkívül sok és fontos diplomáciai misszióban is sokat fáradozott az ország ér­dekeiért, így ő képviselte Magyarországot a volt osztrák-magyar monarchia egykori közös vagyonának likvidálására irányuló tárgyalásokon; később ő vezette a magyar kormány képviseleté­ben a békeszerződésből folyó pénzügyi kérdések szabályozása céljából folytatott külföldi tárgyalásokat; 1928-tól ő tárgyalt a román kormány képviselőivel az optánskérdésről is. Társadalmi munkássága is rendkívül széleskörű, ö alapí­totta 1908-ban az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, mely­nek ezidőszerint is elnöke s melyből idők folyamán az ország legnagyobb háziipari vállalata fejlődött; 1926-ban megalakította az Egyesület szövetkezetét is, amelynek szintén elnöke. Megszer­vezte, még pedig az egész országra kiterjedően az Anya- és Cse­csemővédő Egyesületet, melynek helyettes elnöke volt tiz eszten­dőig. Helyettes elnöke a Budapesti Poliklinika Egyesületnek, el­nöke a Teleia-Egyletnek, a Törvényes Munkásvédelem Nemzet­közi Egylete magyar csoportjának. Emellett számos ipari és kereskedelmi testület vezetőségében is nagy szerepet játszik. Szterényi József báró egyike azon magyar államférfiaknak, akiknek külföldön is jelentős neve és poziciója van, különösen Németországban. Különböző nemzetközi testületekben is nagy tekintélynek örvend; igy az Interparlamentáris Unióban, amely­nek konferenciáin több izben volt a Conseil megbízásából nagy­fontosságú kérdések előadója. Alelnöke a Brüsszelben székelő Institut des Classes Moyennes cimü intézetnek. Végezetül meg kell emlékezni nagyszabású publacisztikai munkásságáról is. Ezidőszerint állandó vezércikkírója a Pesti Hirlap-nak, de rendszeresen dolgozik a Pester Lloyd-nak s az Újságnak is. önálló müvei közül megemlitendők: Törökország kereskedelemjogi viszonyai. Az iparoktatás külföldön. A házi­ipar Magyarországon. Magyarország nagy- és mezőgazdasági ipara. A kézügyességi és háziipari oktatás Magyarországon. Az iparoktatás Magyarországon (németül és franciául is megjelent). A magyar Szent Korona Országainak gyáripara. Az ipartörvény módosítása. Az iparoktatás Magyarországon és a külföldön. 1926­ban: „Régi idők emlékei" címen vaskos kötetben adta ki politi­kai feljegyzéseit, amelyeknek rendkívüli sikerük volt. ö volt a szerkesztője sokáig a Magyarország Közgazdasága cimü magyar, német és francia nyelven megjelent folyóiratnak. A felsőháznak a kormányzó kinevezéséből élethossziglani tagja. Tagja a 33-as Országos Bizottságnak s az uj iparfejlesztési törvény alapján létesült Országos Ipartanácsnak. 35 545

Next

/
Oldalképek
Tartalom