1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Szinyei Merse István - Szterényi József báró

nyezésére, az akkor még szélsőséges irányú brassói kereskedelmi és iparkamarával nemben megalakította az Erdélyrészi Ipari és Kereskedelmi Egyesületet, melynek főtitkára volt 1899 végéig. Ebben a minőségben a román vámháboru kitörése alkalmával országos mozgalmat indított az erdélyi ipar érdekében. Brassói működése idején több ízben beutazta a keleti országokat és Kisázsia egy részét s abban az időben a Halkán és Kisázsia gazdasági viszonyainak legalaposabb ismerője volt. Különös érdeklődésének tárgya volt Törökország kereskedelmi bíráskodása, melyről elsőnek irt nagy tanulmányt Magyarországon; ez a könyve sokáig forrásmunka volt. Működése magára vonta Baross Gábor figyelmét, aki 1890-ben erdélyrészi iparfelügyelővé nevezte ki. Ebben az állásában megszervezte az erdélyrészi háziipart, majd megalapította az első szövőgyárat a Székelyföldön, mely utóbbi kiinduló pontja lett a székely textilipar fejlődésének. Baross Gábor annyira értékelte munkásságát, hogy 1890 februárjában, hogy őt bevonhassa, a kereskedelmi minisztériumba, központosította az egész iparfelügyeletet. 1890 márciusában az alig 28 éves fiatal tisztviselőt az a kitüntetés érte, hogy Schnierer Gyula és Graenzenstein Béla min. tanácsosokkal együtt képviselte II. Vilmos császár által Berlinbe összehívott első nemzetközi munkásvédelmi konferencián Magyarországot. Itt kezdődölt Szterényi szociálpolitikai munkássága; ettől kezdve ez a referátum is neki jutott a kereskedelmi minisztériumban és amikor 1891-ben az Alföldön komoly parasztmozgalmak támadtak (Békés és Csanád megyékben), ia kormány őt küldte ki a forrongás okairaak tanulmányozására. Erre az időre esik az egész országban a háziipar újjászervezése, mely az ő műve. Csakhamar azonban más, teljesen önálló munkakört kapott. 1892-vel kezdődik ugyanis a hazai ipari szakoktatás rendszeiesitése, mely mai kifejlődésében kizárólag Szterényi müve. 1895-ben orsz. iparoktatási főigazgató lelt és mint ilyen létesítette az országos iparoktatási tanácsot, melynek első titkára, később elnöke volt. Az iparoktatás tanulmányozása céljából egész Európái beutazta, hogy azután olt szerzeit tapasztalatait itthon értékesíthesse. 1898-ban min. oszályanácsossá nevezetett ki és a kereskedelmi minisztérium ipari szakosztályának főnöke, 1901ben pedig miniszteri tanácsos hit s mint ilyen fogott hozzá nagyszabású iparfejlesztési programmjanak megvalósításához. Gyári vállalatok százait alapította és ugyanakkor állította fel azt a kisipari programmot, melynek alapján a változó kormányok kisipari akciói nyugodtak. A magyar iparfejlesztés programmja címén a szó szoros értelmében kodifikálta az iparfejlesztést. E kiváló munkájának elveit és módszerét azóta több külföldi ál548