1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Hazai Samu báró

ki s most a vezérkarban szolgált — 1900 óta mint ezredes -— 1902-ig, amikor a honvédtörzstiszti tanfolyam parancsnoka lett. Ebben az állásában teljesített kiváló szolgálataiért 1904-ben a vaskoranarend III. osztályát kapta. Még ugyanez esztendőben a honvédminisztériuim első csoportjának főnöke lett. Az egymást ez időben gyorsan követő honvédminiszterek alatt (Nyiry Sándor, Bihar Ferenc, Papp Béla, Jekelfalussy Lajos) a honvédség sorsa tulajdonképpen az ő kezébe volt letéve; fejlesztése az ő eszméi és tervei szerint történt, tekintélye pedig egyre nagyobb lett. 1907-ben a király tábornoki rangra emelte s mikor Khuen­Héderváry Károly gróf 1910-ben a nemzeti munkapárttal kor­mányt alakított, honvédelmi miniszterévé s egyúttal valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Mint honvédelmi miniszter rendkívül nagy tetterővel és szívóssággal látott hozzá a honvéd­ség fejlesztéséhez — a véderőlörvény rendelkezéseihez és az akkori viszonyok lehetőségéhez képest —, amire azonban annál nagyobb szükség volt, inert az európai feszültség akkoriban már előrevetette a világháború árnyékát és a vezérkarok szerte Európában mindnült háborúra készülődtek Az ő miniszterségének idején történt a honvédségnek négy uj gyalogezreddel való kiegészítése, a honvédgyalogezredeknek gépfegyverekkel való felszerelése egyes ezredekben a zászlóaljak­nak egy-egy századdal való kibővítése és ezenkívül a honvéd­tüzérség első ezredének feláLlitása. Az ő vezetése alatt a minisz­térium rendkívül érdemes munkát végzett. Nevéhez fűződik az akkor uj katonai perrend megalkotása, ami ugy a katonai, mint a politikai köröknek már régi követelése volt és az utolsó kor­szakalkotó közös véderőreform is. Nagy érdemeinek méltatásául a király, aki már 1908-ban altábornagyi rangra emelte s a Lipót­rend nagykeresztjével tüntette ki, 1912-ben a magyar báróságot adományozta neki. 1917-ben az egész háborús haderő pótlásügyi főnöke lett Bécsben s az volt, legutóbb vezérezredesi rangban, amikor a forradalom kitörésével a monarchia összeomlott. E beosztásában teljesített megbecsülhetetlen szolgálataiért kapta egyéb kitüntetéstk között az I. oszt. vaskoronarendet és az I. oszt. katonai érdemkeresztet. A forradalom idején üldöztetéseknek volt kitéve. Az alkot­mányos viszonyok helyreálltával nyugalomba vonult. Hazai Samu báró kitűnő katonai szakíró is: 1889-től 1893-ig szerkesztője volt a Ludovika Akadémia Közlönyének, hazai és német folyóiratokba számos hadtudományi dolgozatot irt és több önálló könyvet is adott ki, amelyek közül különösen figyelemre­méltók „Hadseregszervezet" és „Alkalmazott harcászati felada­tok az Iser környékén" cimü munkái, ÍUÍ!

Next

/
Oldalképek
Tartalom