1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Erney Károly

ERNEY KÁROLY Budapesten, 1874 február 13-án szüle­tett, — Nagyernyei Erney József kormány­főtanácsosnak, a Nemzeti Zenede igazgató­jának fia. Tanulmányait Budapesten, a keres­kedelmi akadémián elvégezvén, négyévi, na­gyobbára külföldi gyakorlat után a Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár szolgálatába lépett. Mint gyakornok kezdte 1894-ben s fokról­fokra haladva, több mint egy emberöltőn át végzett szakadatlan szolgálat után, néhai VValder Gyula utódaként, 1924 végén az in­tézet vezérigazgatói székébe emelkedett. Bendkivül kiterjedt köz­gazdasági tevékenységét ez intézeten kivül egész sor pénzintézet, kereskedelmi és ipari vállalat igazgatóságában folytatja. Igazgató­sági tagja egyebek között a Hazai Banknak, a Nasici Tanningyár és Gőzfürész Bészvénytársaságnak, az első Magyar Gazdasági Gép­gyár, a Borsod-Miskolci Gőzmalom, a Fővárosi Serfőző, a Buda­pest Székesfővárosi Közlekedési Bészvénytársaságnak és a Hangya Szövetkezetnek. Választmányi tagja a Pénzintézeti Központnak, főtanácsosa a Nemzeti Banknak. Tőzsdetanácsos és a Budapesti Kereskedelmi Akadémia vezérlő bizottságának elnöke, tagja az Országos Ipartanácsnak és a Kereskedelmi Szakoktatási Tanács^ nak. A magyar közgazdaság terén szerzett érdemeinek elismeréséül a kormányzó 1923-ban kincstári főtanácsossá nevezte ki. Politikai aktivitást sokáig nem vállalt, de tanácsait a pénzügyminiszterek gyakran kikérték és "e réven sok fontos pénzügyi vonatkozású intéz­kedésre gyakorolt elhatározó befolyást. Ilyen irányú tevékenysége közül meg kell említeni, hogy annak idején gróf Klebelsberg Kunó akkori vallás- és közoktatás­ügyi miniszter felkérésére ő csinálta meg a m. kir. Operaháznak aranyköltségvetését, amikor a kultuszminiszter az állami szín­házak anyagi ügyeinek rendezésével foglalkozott és az Erney-féle arany-költségvetési tervezet alapján állította is össze a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az Operaház költségvetését. Ha a politikai aktivitástól hosszú ideig távol is tartotta magát, érde­mes a felemlitésre, hogy politikai körökben annak idején gyakran emlegették a szabad királyválasztó politika egyik előharcosának. 1927 óta tagja az országgyűlés felsőházának. A kormányzó nevezte ki élethossziglan szóló időtartamra a felsőház tagjává. A Ház közgazdasági és pénzügyi témákról szóló beszédeit mindig kivételes figyelemmel hallgatta meg. 516

Next

/
Oldalképek
Tartalom