1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Petz Gedeon dr. - Purghy Emil

PETZ GEDEON DR. Egyetemi tanár, Harkán. Sopron vár­megyében, 1863 november 24-en született. A budapesti tudományegyetem filozófiai fa­kultásán és német egyetemeken végezte ta­nulmányait, amelyek befejeztével bölcsészet­tudori és tanári oklevelet nyert. Eleinte a budapesti ág. ev. főgimnáziumban tanárko­dott. Ebben az időben jelentek meg első ön­álló művei, amelyekkel magára irányította a magyar filológiai tudományosság vezető köreinek figyelmét: 1885-ben adta ki A ma­gyar-hun monda cimii könyvét és 1888-ban Griimm törvénye cimü munkáját. A rákövetkező évben magántanár lelt a budapesti egye temen, 1896-ban pedig rendkívüli és 1904-ben rendes tanára a né­met filológiának. Egyéb jelentősebb munkái a következők: Az indogermán hanglan inai állásáról 11893): A skandináv és a régi angol irodalom története (ny. Egyetemes irodalomtörténet III. kő­idében jelent meg). Kisebb-nagyobb filológiai dolgozatainak java­része különböző előkelő szakközlönyökben jelenik meg ezidő­szerint is. A IMiilológiai Közlönynek szerkesztője, illetve társ­szerkesztője. Egyke' a legkiválóbb magyar germanistáknak, akinek nevét német tudományos körökben is ismerik. A Magyar Tudományos Akadémia 1895-ben levelező, 1920-ban rendes tag­jává választolta. 1906 óta a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatója. 1915-ben a budapesti bölcsészeti fakultás dé­kánja volt, az 1931 L 32. tanévre a budapesti Tudományegyetem rektorává választották. A budapesti Tudományegyetem bölcsé szeli kara küldte a felsőházba. PURGHY EMIL 1880 február 18-án szüle-lett birtokos ma­gyar nemes családból. Gazdasági akadémiát, de amellett jogot is végy tt s azután tompa­pusztai birtokán gazdálkodni kezdett. Csak­hamar tagja lett Csanádmegye törvényható­sági bizottságának. 1922-ben nevezték ki Csanádmegye főispánjává, de nemsokára csonka Arad- és Torontálmegyék közigazga­tási vezetése is az ő keze alá került, 1924 ja­nuár elején pedig az egyesitett három me­gye főispánjává nevezték ki. Ugyanebben 495

Next

/
Oldalképek
Tartalom