1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Pap József dr.

gazdasági intézménynek. 1927 január 9-én az Országos Mezőgazdasági Kamara az I. kúriából (földmivesek, földmunkások, cselédek) felsőházi taggá választotta. Felsőházi beszédeiben főként gazdasági, szociális, rokkant és munkásügyekkel foglalkozott. PAP JÓZSEF DR. Eperjesen,. 1861 szeptember 6-án született. Budapesten végezte jogi tanulmányait s 1886-ban ügyvédi vizsgát tett. Ezidő óta Budapesten gyakorló ügyvéd. Több évtizedes praxisa alatt a magyar ügyvédség és jogászvilág legkimagaslóbb egyéniségei közé emelkedett. A budapesti Ügyvédi Kamara, mely 1902-ben titkárává s 1912-ben elnökhelyettesévé választotta meg, érdemeiért azzal tisztelte meg, hogy 1919-ben egyhangú választással elnöki székébe emelte, amelyet most is az egész jogászvilág becsületétől övezve tölt be. Tudományos irodalmi munkássága még a múlt század kilencvenes éveiben kezdődött. 1894-ben adta ki első önálló munkáját „A bizonyításról" cimmel s ezt követték az évek folyamán követkéz*") főbb müvei: „A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részleteiről" (1895), „A ténykérdésről a felülvizsgálatnál" (1897), „Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában" (1901), „A bizonyítási teherről" (1901), ,,A szóbeliség a polgári perrendtartás javaslatában" (1902), „A kereset belkellékeiről" (1902), „A peres eljárás félbeszakítása, felfüggesztése és szünetelése'

1 (1909), „A jogsegély különös tekintettel a nemzetközi vonatkozásokra" (1916). Munkásságát méltányolta a budapesti tudományegyetem is, mely 1898-ban magántanárrá habilitálta; 1903-ban pedig nyilvános rendkivüli tanári cimet és jelleget kiipott. A király az ügyvédség terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1911-ben udvari tanácsossá nevezte ki. 1913 óta elnöke az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek, melynek megalapításában jelentékeny része volt s melyet a háborúi követő anyagi válság idején sikeresen vezetett a virágzás uj kora elé. A Budapesti Ügyvédi Kamara egyhangúan választotta meg a felsőház tagjává. 1908 óta elnökhelyettese az ügyvédi, illetve birói vizsgálóbizottságnak és évek hosszú sora óta alelnöke a Magyar Jogászegyletnek. A Budapesti Ügyvédi Kamarának a közszabadságokért folytatott küzdelmében nagy tekintélyével Pap József mindig előljárt. Az 1927 április 25-én tartott közgyűlésen ő emelte fel első493