1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Biedermann Imre báró - Biró Pál dr.

való bekapcsolása körül szerzett jelentős érdemeket s a brüsszeli 1912. évi nemzetközi vasipari konferencián ő volt a magyar vasipar ('gyedüli meghívott képviselője A háború alatt mint a közös hadügyminisztériumban működő nyolctagú ..Kisenwirtschattsrat" tagjának fontos szerepe volt a hadiiparban. Része volt a béke előkészítésének munkájában is: 1920 tavaszán mint ipari szakértő vett részt a magyar békedelegáció munkájában Neuillyben. Egyébként is a magyar közgazdasági élet egyik vezető egyénisége. Magyar királyi kereskedelmi főtanácsos, a statisztikai értékmegállapító bizottság szakosztályelnöke. I'agja az Ipari és Kereskedelmi Szakoktatási Tanácsnak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vámpolitikai Központ elnöki tanácsának, a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Kgyesülete igazgatóválasztmányának. Éveken át volt alelnöke a Gyáriparosok Országos Szövetségének s e sok sikerrel viseli tisztségéről csak az országgyűlésben 1930-ban lefolyt karlelvita alkalmával mondott le. hogy függetlenségét minden irányban megőrizhesse. A második nemzetgyűlésen jelent meg először a gyakorlati politika porondján; az ózdi kerületet képviselte egységespárti programmal. A szociáldemokrata párt jelöltjével szemben választották meg heves küzdelem után. A nemzetgyűlés bizottságainak törvényelőkészítő munkájában igen jelentékeny szerepe volt. A plénumban szinte kizárólag közgazdasági kérdésekkel foglalkozón s különösen feltűnt az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában a az 1924. évi rekonstrukciós törvény tárgyalásakor mondóit beszédeivel. Költségvetési és szociálpolitikai beszédei is a nemzetgyűlés osztatlan tetszésével találkoztak. Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztásokon szintén az ózdi kerület választotta meg, ezúttal egyhangúan: szociáldemokrata ellenjelöltje a választásokat be sem várta. Nagy tekintélynek örvendő tagja volt az uj országgyűlés első képviselőházának, amelyben tévé kenysége az eddigi keretek között mozgott. Közgazdasági és ipari kérdésekkel foglalkozó felszólalásainak mindig rendkiviili súlya volt. Különösen emlékezetesek ezidőből való vitatkozásai Sándor Pállal, a kereskedelem és a nagyipar között felmerült konfliktusokról. Az ország iparfejlesztési s a karteltörvényjavaslal tárgyalásakor az ország közvéleménye nagy érdeklődéssel volt álláspontja iránt. Az 1931. választásokon ismét Ózdon választották meg. m isi is egyhangúan. Tagja a 33-89 országos bizottságnak, amely* ben nagy energiával védi az ország közgazdasági és ipari érdé keit. Klnöke a társadalompolitikai, helyettes elnöke a pénzügyi bizottságnak. t 49