1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Csánki Dezső dr.

1923-ban, mint az Országos Levéltár főigazgatója, a Levéltári Közlemények cimü szakfolyóiratot indította meg, melyet azóta állandóan szerkeszt. 1912 óla hivatalosan megbízott szerkesztője a Budapest székesfőváros (általa több tanulmányában müveit) középkori történetére vonatkozó történelmi kutfövállalatnak. Ugyanekkor a Magyarország vármegyéi és váiosai c. mii főszerkesztője is volt. Tudományos munkálkodása alapján Thaiy Kálmán halálával (1909) a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető-alelnökévé választották meg, mely tisztet azóta is viseli. Ugyanebben az időben mintegy tiz évig a Magyar Néprajzi Társaság s néhány évig a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke is volt. A Magyar Történelmi Társulatnak több vidéki kirándulását szervezte és ezeken előadásokat tartott. Ujabban e Társulat Magyarország legújabb történetére vonatkozó nagyszabású kútfő-kiadásainak munkájából is kivette a maga részét. A középiskolák számára Magyarország történetét is megírta. Baróti Lajos társaságában. Az 1896. évi nagyszabású országos történelmi kiállítás nagyrészét ö rendezte. Történelem-földrajzi ismeretei alapján az országos községi Törzskönyv-Bizottságnak is sokáig szakelőadója volt. 1917-ben IV. Károly királytól a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1927-ben, életének hetvenedik évét betöltvén, a kormányzótól tudományos téren szerzeit kiváló érdemeiért. :i II. osztályú érdemkeresztet a csillaggal, 1931-ben pedig a Korvin-koszorút kapta. Már régebb idő óta rendes tagja a Műemlékek Országos Bizottságának, igazgató-választmányi tagja a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak. Ezenkívül a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének ügyvezetőalelnöke; az ösztöndíjtanács s az Állandó Szerzői Jogi Szakértő Bizottság tagja; a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság művészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának tiszteleti s a lengyel tudományos Akadémiának rendes kültagja. A Magyar Tudományos Akadémiában 1891-ben levelező-, 1900-ban rendes-, 1915-ben igazgatótaggá, 1919-ben a II. osztály elnökévé, 1931-ben pedig másodelnökké választották. Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem szervezésében gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kezdeményezése, vezetése, majd elnöklete alatt szintén részt vett és az első ciklusban 11922—1924) ugyanitt az ügyvezető-alelnöki tisztet is viselte s a mostani (1913 32. évi) ciklusban is viseli. A felsőházban az Országos Magyar Gyüjteményegyetem képviseletében foglal helyet. 479