1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Szigeti János
Ungarn cimen, Dr. Luther Márton élete (pályadijat nyert mii), Utazásom a külföldön, A parasztok helyzete Magyarországon, Parasztkérdés hazánkban és a külföldön, Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban, Amundsen: Húsz János élete (fordítás), Klaveness: Az evangélium a jelen ikornak hirdetve (fordítás), Zivof: Dr. M. Luther, Andersen: Az én életem meséje (fordítás), Gondolatok a Gsipkey-téle javaslat felett, Modern boszorkányperek, Mózes vagy Jézus, Parasztok a világháború után, Luther vagy Loyola, Luther Ultramontán ócsárlói. 1920 óta szerkeszti a Cabiansky Kalendárt. Békés vármegye küldte a felsőházba. SZIGETI JÁNOS Budapesten született 1869-ben. A főreáliskolát és főgimnáziumot Budapesten végezte. Egy évig a budapesti egyetem bölcsészeti karának volt hallgatója. A nagyváradi jogakadémián jogtudományi és államtudományi államvizsgát tett. 1890-ben lépett a Kassa-oderbergi vasút szolgálatába díj noki minőségben; itt fokozatosan emelkedve 1926-ban vezérigazgató lett. Nyelvismeretei alapján hivatalos megbízatásban Európa nagy részében tanulmányutakat tett. Titkára volt 1886-ban az Ábrányi Emil eilnöklésével működő Nemzeti Társasikörnek, az IrodaUmi Társaskörnek (1890) és szerkesztője a Kör Almanachjának, amelyben költeményei és műfordításai jelentek meg. 1891-ben a Hét belső munkatársa volt. Műfordításai a Külföldi Dekameronban jelentek meg. 1892-től több éven át rende.s forditúiminkatársa volt a Természettudományi Közlönynek, mely külön lenyomatban adta ki a ,,Darwin és az igazságszolgáltatás" cimü tanulmányát. Szakirodalmi munkásságát a Vasúti és Hajózási Hetilapban kezdte 1899-ben; 1906-ban a lapnak segédszerkesztője lett. Szerkesztője volt továbbá a Szabad Polgár és a Budai Újság cimü várospolitikai lapoknak. A vasutasok társadalmi ás gazdasági életében élénk részt veit. Egyik alapítója a Magyar Vasúti és Hajózási Klubnak (1899), melynu'k jelenleg is választmányi tagja. Alelnöke volt a Magyar Szent Korona Országos Vasutas Szövetségének, alapitója és igazgatósági tagja a Magyar Vasutasok Gazdasági Központjának. A társadalmi és közéletben 1899 óta vesz részt, Mimikor a Kléh István által alapított Magyar Egyesület budai osztályainak jegyzője lett. 1906 óla iskolaszéki tag, majd elnök a fővárosban. Egyik 462