1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Meczner Béla

volt — jelentős munkát végzett. Mint a Felsőbaranyai Ref. Egyházmegye gondnoka, a ref. egyházi életben is tevékenyen munkálkodik. Baranya vármegye törvényhatósága 1927 januárban felsőházi taggá is megválasztotta, ő azonban akkor a képviselői mandátumát tariotta meg. 1930 elején a rekonstruált vármegyei törvényhatósági bizottság a felsőházi tagokat újra választván. Baranya vármegye törvényhatósága ismét őt delegálta a felsőházba, mire képviselői mandátumáról lemondott és ezidöszerint a felsőház tagja. MECZNER BÉLA Id. Meezner Béla Korláton (Abaujmegye) született 1850-ben. Középiskoláit Budapesten és Sárospatakon, a jogot Eperjesen végezte és ugyamitt tett államvizsgát is; azután zempléni és szabolcsi birtokain gazdálkodott. Mint tartalékos hadnagy, résztvett Baszna okkupációjában, melynek befejezése után főhadnaggyá lépett elő. 1895-ben Zemplénmegye közigazgatási bizottsága tagjává és ugyanebl>en az évben a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület alenökévé választotta. Az alsózempléni református egyházmegye 1886ban gondnokává, majd 1891-ben a Tiszáninneni református egyházkerületi zisinati képviselővé, 1892-ben pedig konventi képviselővé választotta; ez állásaiban működik jelenleg is. 1905-ben és 1906-ban a királyhelmeci járás függetlenségi programmal egyhangúlag országgyűlési képviselővé választotta. 1908-ban I. Ferenc József életfogytiglani főrendiházi taggá és ugyanez évben Háromszék vármegye főispánjává nevezte ki. Vármegyéjében abban az időben a politikai pártoik között igen éles szakadék volt; az ő érdeme, hogy rövid főispánsága alatt teljes békét és nyugalmat teremtett. A koalíció megszűnése után benyújtotta lemondását és visszavonult zemplénmegyei birtokára. Ez idő óta Zemplénmegyében vesz tevékeny részt a köz-, társadalmi és gazdasági életben. 1918-ban a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület újra elnökévé választotta 1919-ben a kommün alatt, mint túszt elfogták s hetekig a Markó-utcában, később a gyűjtőfogházban tartották. 1920ban a zemplénmegyei egységaspárt elnöke lett. Zemplén vármegye közgyűlése küldte a felsőházba 1927-ben, amivel egy hosszú emberélet érdemes munkásságával szeml>en óhajtotta kifejezni elismerését. Megválasztatása alkalmából a megszállt Háromszékből is üdv-üzletekkel halmozták el. 29* 451